Elégedetlen a magyar kormány által szombaton átküldött végső teljesítési listával az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban, ezért azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak a jövő szerdai ülésen, hogy 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást függesszenek fel Magyarország felé – hivatkozik a Frankfurter Allgemeine Zeitungra (FAZ) a portfolio.hu. A lap úgy tudja, hogy erről tegnap Ursula von der Leyen bizottsági elnök már tájékoztatta is az Európai Parlament frakcióvezetőit és a Bizottság megállapítását többek között arra is alapozta, hogy elégedetlenek az Integritás Hatóság egyik alelnökével, Holbusz Tímeával is.
A cikk szerint azért juthatott arra a döntésre a Bizottság felsővezetése, hogy fent kell tartani a 7,5 milliárd eurós felfüggesztési javaslatot, mert a 17 féle magyar kormányzati vállalásból még a kulcsfontosságúnak tekintett vállalások teljesítése se sikerült túl meggyőzőre/hitelesre. Konkrét példaként említik az Integritás Hatóság elnökhelyetteseinek személyi összetételét. Velük kapcsolatban a lap úgy fogalmaz, hogy „nem minden kétséget kizáróan” alkalmasak a posztra, és konkrétan fel is emlegetik, hogy Holbusz Tímea a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló EUTAF-tól érkezett (az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról), amely hatóság működése kapcsán számos olyan szabálytalanság is kiderült az elmúlt években, amelyeket valójában az Európai Bizottság fedezett fel a különféle vizsgálatai során, nem pedig a magyar szervek.
A szemlében kiemelik, hogy a FAZ forrásai úgy tudják: jövő szerdán elfogadhatja a Bizottság az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási programot, és ezt küldené tovább a Tanácsnak, ami tehát a vártnak megfelelő pozitív kimenetel lenne. Ez sem annyira szép kilátásokat takar azonban, mint elsőre tűnik, mert az első pénzek folyósítása időben nagyon elhúzódhat.
A lap ugyanis utal rá, hogy többek között az igazságszolgáltatás terén kell majd végrehajtani a bevállalt reformokat, illetve a 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési vállalás teljesítésével is haladni kellene, és csak ezek után lehetne benyújtani az első kifizetési kérelmet a Bizottság felé.
Mindez afelé mutat, hogy jövő nyár utánra húzódhat az, amikortól ténylegesen megindulhatnak utófinanszírozással a pénzek ebből a programból.