A legfontosabb kérdést tegyük először tisztába - válaszolta lapunk érdeklődésére Balczó Zoltán -, én nem a magyar önrendelkezés csorbítására szavaztam, hiszen az Orbán-kormány már korábban világossá tette, Magyarország nem vesz részt ebben az együttműködésben, másik hét országgal együtt. Viszont azzal egyetértettem, hogy a 20 ország önkéntes részvétele mellett megalakuljon az Európai Ügyészség - tette hozzá a jobbikos politikus.
Tudni kell, hogy az eredeti ötlet, miszerint az EU egész területére kötelező érvényűen kiterjedjen az EPPO hatálya, a Miniszterek Tanácsában még februárban elbukott, ugyanis nem kapta meg az egyhangú támogatást. Azonban az uniós alapszerződés arra lehetőséget biztosít, hogy minimum 9 tagállam részvételével, egy megerősített együttműködés keretében, részleges hatállyal zöld utat kapjon egy-egy ilyen kezdeményezés.
S mivel az Európai Ügyészséghez 20 ország is csatlakozott, így erről szavaztak csütörtökön az EP-ben.
Tehát még véletlenül sem egy újabb brüsszeli hatóságot szabadítottak rá Magyarországra az ügyészséget támogató képviselők.
Balczó Zoltán szerint Magyarország esetleges csatlakozása tekintetében két szempontot kell mindenféleképpen mérlegelni:
- egyrészt milyen mértékben adunk át jogosítványokat Brüsszelnek, azaz mennyiben csorbul a magyar önrendelkezés,
- másrészt mennyivel segíthetjük ezzel az EU-s pénzek fegyelmezett elköltését, illetve annak ellenőrzését, és hatékonyabb büntetését.
Mint mondta,
"sokan felvetették már Magyarországon, és sokan úgy ítélik meg Brüsszelben is, hogy hazánk esetében is szükség lenne egyfajta koncentráltabb ellenőrzésre az EU-s projektek kapcsán".
Ugyanis számos kétely merült fel a legfőbb ügyészség vádemelési gyakorlata tekintetében
- tette hozzá a jobbikos politikus.
A fentiek alapján Magyarország mérlegelhetné, hogy adott esetben csatlakozzon az Európai Ügyészséghez"
- fogalmazott Balczó Zoltán.
Mint ismert, a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, "hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez".
Az Európai Ügyészség megalakítása
- meggyorsítja az információcserét,
- összehangolja a rendőrségi nyomozásokat,
- lehetővé teszi a gyanúsítottak elfogását külföldön,
- és megkönnyíti számláik, vagyonuk gyors lefoglalását, befagyasztását.
Az uniós csalások elleni küzdelem érdekében az Európai Ügyészség egyesíteni fogja az európai és a nemzeti szintű bűnüldözési erőfeszítéseket. Ki fogja egészíteni az unió csaláselleni hivatala, az OLAF és az uniós ügyészségi együttműködési szervezet, az Eurojust munkáját, mert ez utóbbiak egyéni büntetőügyekben nem jogosultak nyomozás vagy vádhatósági eljárás lefolytatására. Noha hatásköre a részt vevő tagállamokra korlátozódik, az ügyészség együtt fog működni a részt nem vevő többi uniós tagállammal is.
Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti meg a működését. Az uniós hivatal székhelye Luxembourgban lesz.
Eddig 20 EU-tagállam, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia, Olaszország és Ausztria csatlakozott, illetve jelezte csatlakozási szándékát az úgynevezett megerősített együttműködéshez.