Az Európai Bizottság pénteken megindította a blokkoló rendelet aktiválását célzó eljárást, melynek lényege, hogy megtiltsák az európai cégek számára, hogy részt vegyenek az Irán elleni amerikai szankciókban.
Brüsszelben úgy gondolják, hogy amíg Teherán eleget tesz az atomalkuban rögzítetteknek, addig az EU-nak nincs oka, hogy kiugorjon az egyezségből. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió végre saját kezébe veszi saját érdekeit, akár a világ egyetlen szuperhatalmával szemben is.
Az 1996-ban született blokkoló rendeletet két hónap múlva léptetnék életbe, a fő cél, hogy augusztus 6-a előtt aktívvá váljon, mert ekkortól lesznek érvényesek az USA első büntetőintézkedései. Ehhez az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia a javaslatot.
A rendelet azt is kimondja, hogy nem ismerik el az amerikai szankciókat kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket, és büntetés terhe mellett megtiltják az európai vállalatoknak, hogy Washington döntése miatt felszámolják üzleti kapcsolataikat Teheránnal. A bizottság azt is lehetővé tenné, hogy az Európai Beruházási Bank segítse az európai vállalatok iráni befektetéseit.
Arra még azért kíváncsiak vagyunk, hogy az USA pénzügyi megkerülhetetlensége miatt milyen következményei lehetnek ennek.
"Elnézve Trump elnök legutóbbi döntéseit, arra kell gondolnom, hogy ilyen barátokkal nincsen szükségünk ellenségekre"
- ezt már Donald Tusk mondta a szófiai EU-csúcson, ahol egyértelművé tették: csak akkor hajlandóak tárgyalni a kereskedelemkorlátozás csökkentéséről, ha Washington nem vet ki külön vámot az acél- és alumíniumexportra.
Az amerikaiaknak fogalmuk sincs, hogy mit akarnak
A Külügyi és Külgazdasági Intézet "Az iráni nukleáris megállapodás halott?" - címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést. Magyarics Tamás az amerikai szempontokat mutatta be, N. Rózsa Erzsébet a teheráni véleményeket ismertette, míg Szalai Máté igyekezett átfogó képet adni a helyzetről, Wagner Péter moderálása mellett.