A legnagyobb ellenzéki párt Európai Unióhoz való viszonyát szokás azzal bírálni, hogy a kilépést szorgalmazók táborából átsorolt a kompromisszumokat és reformokat keresők közé. A kormánymédia és - korábban nagyobb vehemenciával - a balliberális sajtóorgánumok is szeretnek arra emlékeztetni, hogy a Jobbik egy olyan euroszkeptikus párt, amely uniós zászlót égetett, illetve az EU elhagyását propagálta. Az elmúlt években kétségkívül retorikailag sokat finomodott a Jobbik uniós politikája. A párt első nagy sikerét, az áttörést a 2009-es európai parlamenti választáson érte el. A Jobbik gyakorlatilag a semmiből vált hirtelen tényezővé a magyar belpolitikában a teljes megsemmisülés felé lökve a hitelét vesztett MDF-et és az utolsókat kapálódzó SZDSZ-t.
A bírálatok maradtak, de új kiegyezést akar a Jobbik
Noha az ellenzéki párt belső és külső fórumain is rendszeresen téma volt Magyarország uniós tagsága vagy csatlakozási feltételeinek újratárgyalása, továbbá politikusai több esetben is lehetséges okokat, indokokat soroltak fel a kilépés mellett, szimpatizánsai között pedig meglehetősen kritikus volt az Európai Unió megítélése, programjaiban a Jobbik a megújulást, a megújítást hangsúlyozta. Így született meg már 2009-ben a Nemzetek Európájának koncepciója. A párt a birodalmi gondolatot, az EU agresszív centralizációját, az Európai Egyesült Államok vízióját, a tagállamok hatásköreinek csorbítását ellenezte. Ez köszönt vissza a 2014-es EP-programjában is. A Nemzetek Európája, mint szlogen azóta beépült a Fidesz-KDNP kommunikációjába (többek között ezt is átvette az ellenzéki párttól), míg a Jobbik mostani, 2019-es programja már nem tartalmazza ezt a megnevezést. A koncepciója viszont nem tűnt el, és ebben nem is változott a párt hozzáállása.
„Új kiegyezést az Európai Unió és tagállamai, valamint a régi és új, központi és periférikus, kicsi és nagy nemzetek között!”
– olvasható a párt jövő évi európai parlamenti választásra készült programjában. A hangsúlyt azonban – a Fidesz-KDNP állandó háborús és ellenségképeket kijelölő narratívájának ellenpólusaként – az új kiegyezésre helyezik. A Jobbik szerint a megoldás helyett a problémákat politikai célokra hasznosító magyar kormány viselkedése felelőtlen és veszélyes, amely Európa összeomlásához vezet.
Az Unió föderalizálását célzó lisszaboni szerződés kritikájáról továbbra sem mondott le a Jobbik. A korábbiakkal megegyezően a 2019-es programjuk is tartalmazza, hogy a 2007-es aláírásnál az akkori magyar kormány és parlamenti pártok (köztük a Fidesz is) kritikátlanul ratifikálták a szerződést. A Jobbik szerint jelenleg az EU egy csapdába esett a „lisszaboni útnak” is nevezett további központosítás és föderalizálás, illetve a nemzetállamok megerősítése közötti vitában. 2009-hez és 2014-hez képest itt érezhetünk finomodást a Jobbik politikájában, nem a lisszaboni szerződés irányába, hanem annak tekintetében, hogy a párt a közös ügyeket is keresi.
„Tisztázzuk közös ügyeinket: az olyan globális kérdésekben, mint az illegális migrációval szembeni fellépés, a környezetvédelem vagy a világszintű gazdasági kihívások kezelése, a mindannyiunk által vallott értékek melletti kiállásra, közös, európai fellépésre van szükség. Egyértelmű, hogy világunk a nagy politikai-gazdasági tömbök kialakulása felé tart.”
Ez sem mond ellent a Nemzetek Európája koncepciónak, 2009-es programjában úgy fogalmazott a párt, hogy a jövő Európájának nyitottnak kell lennie az együttműködés rugalmas formáira. Az viszont világosan látszik: 2009-ben és 2014-ben is inkább az volt jobban kiemelve, hogy az Európai Unió miben rossz, a 2019-es programban már az, hogy miben lehet és kell együttműködni a többi tagállammal az uniós kereteken belül.
Felvennék a kesztyűt az állami fake news ellen
Ha a húszoldalas dokumentumot összevetjük az előző választáson megjelentetett anyagokkal, akkor a párt mostani jelszavaiban is megtaláljuk az önrendelkezés megvédésének és a határon túli magyarság autonómiájának célját.
A program természetesen kitér a migráció kérdésére is, amit 2015 óta nem is lehet figyelmen kívül hagyni, gazdasági szempontból a bérhelyzet ügyének megoldása szintén nem meglepő, az ellenzéki párt az előzőekben is foglalkozott az ország versenyképességének javításával, ez egészült ki a béruniós kezdeményezés tapasztalataival. A korrupció elleni harc kezdettől fogva jellemzi a Jobbikot, ami most az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett érvel.
Új elem a fakes news (hamis hírek) elleni fellépés szükségességének programponttá való emelése.
„Ma Magyarországon az álhírgyártás már az állam működésének része. A közmédia teljes kontroll alá került, az ellenzéki hangokat pedig megfélemlítéssel és »piaci módszerekkel« hallgattatják el. Noha elvileg egy demokratikus országban élünk, a hiteles tájékoztatáshoz való jogaink nap mint nap sérülnek. Mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió alapelveiből levezethető a szabad és kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való hozzáférés joga.”
A Jobbik szerint az EU-nak vizsgálnia kellene a médiaszabadság helyzetét, a párt ezért javasolja az európai alapszerződések és egyéb jogszabályok módosítását, hogy minden politikai erő a választásokon elért eredménye alapján legyen jogosult szerepelni a közmédiában. Ezzel vennék elejét, hogy egy kormánypárt ki tudja sajátítani az állami médiát. Azt a problémát is orvosolnák, hogy a határon túli magyarok pártjai nem férnek hozzá a megfelelő mértékű anyanyelvi megjelenéshez a környező államok közmédiájában.
A nemzetek együttműködésére van szükség
A környezetvédelem nem újonnan jelenik meg a Jobbik EP-programjában, a 2009-esben és a 2014-esben is kapott helyet, ugyanakkor ez az egyik olyan ügy, ami ma már nem kezelhető mindössze nemzeti hatáskörben. A környezeti katasztrófák, az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás országhatárokon és kontinenseken átnyúló problémák, illetve veszélyforrások, mindezek egyik következménye a migráció is. A Jobbik szerint a globális kihívások egységes európai stratégiát és választ igényelnek. Közös uniós szabályokra, követelményekre, mérő-, elemző-, vizsgáló- és riasztórendszerekre van szükség.
A program utószavai is a nemzetek együttműködését helyezik fókuszba, a párt arra hívja a fel a figyelmet, a második világháború borzalmai után nem szabad újra megengedni, hogy Európa nemzetei egymás ellen forduljanak, és a vitákból harc sarjadjon, helyette biztonságos Európát és egy szabad Magyarországot kell építeni.
(Címlapfotó: Béli Balázs/Alfahír)