A 2020 utáni költségvetés
A Brexit miatt kapni fog egy 12-13 milliárd eurós léket az EU költségvetése, eddig London volt az egyik legnagyobb befizető. A másik oldalon viszont ott van minimum kettő globális probléma, a terrorizmus és a menekültválság, amire sokkal több pénzt kell költeni a mostaninál. Vannak olyan tagállamok, amelyek a kutatási területekre is több közös forrást szánnának, a hadiipari fejlesztésekről és a közös uniós hadsereg lehetőségéről már rengeteget hallottunk, a határvédelemről szintén. Tehát úgy áll most a képlet, hogy bevétel kevesebb lesz, a kiadások viszont nőhetnek.
Tagdíj
Az Európai Bizottság szerint javítani lehet a helyzeten, ha a GNI-arányos (bruttó nemzeti jövedelem) tagdíjat a mostani 1 százalékról 1,1 százalékra emelik. Ezzel nincs gondja a magyar kormánynak, sőt, még fölé is lőttek a tervnek, mert 1,2 százalékot javasoltak. Az Európai Parlament költségvetési bizottsága már 1,3-at.
Magyarország persze nem meggazdagodott hirtelen, vagy Orbán Viktor az uniós közös teherviselés zászlóvivőjévé vált volna, hanem tökéletesen jól látják, hiába fizetnénk többet, ha a nagy képletet nézzük, még mindig jól járnánk, mert a kohéziós támogatások felvétele miatt simán pluszos a számla vége.
A másik oldalon sem matekból felmentettek ülnek, a nettó befizetők nem akarják az emelést, elég csak Ausztriára gondolni, a bécsi koalíciós kormány már egyértelművé tette, nem akarnak ennél több pénzt adni.
Az opciók száma viszont nem merül ki ennyiben, van harmadik út is. Németország az EU legnagyobb befizetője, ők rá is bólintanának 1,1-re, de Angela Merkel már a csúcs előtt bedobta tervét: a kohéziós pénzek kifizetését feltételekhez kötné. A legnagyobb konfliktus az unióban most a menekültek befogadásának kérdése, így nyilván erről van szó itt is.
„A szolidaritás nem egyirányú utca”
- mondja a kancellár, majd bezárja a trezort. Aki eurókötegeket akar, tegyen érte.
Ütve még egyet Orbán Viktoron, január végén már nem csak arról beszéltek a németek, hogy a menekültek befogadásához kell kötni a támogatásokat, hanem a jogállami keretek megőrzéséhez is. A magyar kormány ezeken a területeken nem igazán iparkodik, vagy iparkodik, csak pont a másik irányba. Igen, érkeztek hozzánk menekültek, kaptak például oltalmazotti státuszt, de itt nem erről van szó.
Ez a terv nem csak a magyaroknak, hanem a jogállamot lábbal tipró lengyeleknek és a szintén menekültellenes cseheknek sem elfogadható. Ha viszont nincs alku, nincs pénz, vagy félalku van és kevesebb pénz. Félalku alatt azt értjük, hogy a németek nem tudják átverni a feltételeket, ezért nem fizetnek magasabb tagdíjat, de a kevesebb pénzből az előírások híján továbbra is kapnak a renitens államok.
A németek pozícióját erősítheti, hogy a franciák is azt akarják, ha valaki részesülni szeretne a közös pénzből, akkor igenis tartsa be a jogállami normákat. A demokrácia az Európai Unió egyik alapértéke, ha azt valaki szétveri otthon, akkor nehezen érthető, hogy miért kapna ezután még támogatást is.
Érdekes, de ezt a javaslatot az EP sem támogatja, de azt igen, hogy valahogy büntessék az autokráciába tartó/már megérkezett államokat.
A csehek próbálnak tárgyalni, javasolták, hogy az a tagállam kapjon kohéziós pénzt, amelyik elfogadja az EU-s ügyészség joghatóságát. Ez azért lenne jó, mert az Európai Unió így közvetlenül büntethetne, tehát a Polt Péterhez hasonló helyi főügyészek nem tudják elkenni a korrupciógyanús ügyeket, mint például Tiborcz István lámpabizniszét. A probléma ott van, ami feszítheti a V4-eket is, hogy Budapest, mint semmit a pénzen kívül Brüsszelből, nem fogadja el az EU-s ügyész fennhatóságát.
Létezik egy középutasnak mondható elképzelés is, mely szerint az EU-s támogatások egy részét nem pályáztatnák, hanem bizonyos célok elérése után folyósítanák. Javuljon például a kisebbségek helyezte az oktatásban ilyen és ilyen mérőszámok alapján, ami egy ellenőrizhető statisztika, ha ez megtörténik, akkor tessék, itt a pénz, ügyesek voltatok.
Az Európai Bizottság látva ezt rengeteg ötletet és azok ellentettjét több forgatókönyvet is készített, kiszámolva, hogy melyikhez mekkora költségvetés kellene.
EU-s adó?
Nem csak a tagállamoknak, de az uniós szerveknek, konkrétan az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is van elképzelése arról, hogy honnan kellene előteremteni több pénzt.
Valamilyen úton közvetlen bevételhez szeretnének jutni, ami akár egy adózási forma is lehet.
Körülbelül ezekről a javaslatokról hallottunk eddig:
- az áfa vagy a társasági nyereségadó bizonyos része az EU-hoz kerüljön
- az emissziókereskedelem adóztatása
- a pénzügyi szolgáltatók adóztatása
- a digitális szektor cégeinek adóztatása
Ezek inkább ilyen vagy-vagy lehetőségek, ennyi mindent biztos nem fognak bevezetni, de az a legvalószínűbb, hogy ezek közül egyiket sem, mert a tagállamok nem tartják jó ötletnek.
Ha eddig nem volt elég bonyolult, akkor ott van még Emmanuel Macron vesszőparipája is, hogy legyen külön, közös költségvetése az eurózóna államainak.
EP-választások
2019 májusában szavazhatunk ismét az Európai Parlament képviselőiről, de ez a rendszer is változhat.
A Brexitet érezzük itt is, Nagy-Britanniának 73 képviselői helye volt, ezek megüresednek. Van olyan terv, mely szerint 27-et szétosztanak 14 olyan ország között, aminek növekedett a lakossága, ez minket nem érint. A maradékot a majd valamikor érkező balkáni országoknak, Szerbiának és Montenegrónak adnák.
A másik elképzelés szerint az európai pártszövetségeknek nemzetközi listákat kellene állítaniuk a megmaradó helyekre. Macronnak ez nagyon tetszik, de ne legyenek illúzióink, 2019 májusáig biztos, hogy nem fogják 27 tagállamban módosítani a választási törvényt ennek érdekében. 2024-re viszont reális cél lehet.
Arról is vita van, hogy mi legyen a bizottság elnökével. 2014-ben az EP-választáson győztes frakció delegálhatta a következő elnököt. Jean-Claude Juncker néppárti jelöltként lett az Európai Bizottság elnöke, pedig a tagok közül a Fidesz és a CDU sem támogatta őt. Végül aztán két kívülálló miniszterelnök maradt, akik nem szavaztak Junckerre: Orbán Viktor és David Cameron. Szerintük a tagállamok vezetőinél kellene tartani a jelöltállítási jogot, nem az európai pártok dolga ez.
Az Európai Parlament viszont azt akarja, hogy maradjon ez a rendszer.
Juncker ötletével nagyjából senki nem ért egyet, hogy egyesítsék a bizottsági és a tanácsi elnöki pozíciót, így egy erős vezető állna az EU élén. Ebből 90 százalék, hogy nem lesz semmi.
Jönnek már a hírek
Néhány információt már tudunk a mai találkozóról, ezek megerősítik a fenti ellentétek tényét.
Hollandia, Ausztria és Dánia nem akar tagdíjemelést. Lengyelország nem fogadja el, hogy a jogállami keretek betartásához kössék a támogatásokat. Litvánia nem fogadja el, hogy a menekültek befogadásához kössék a támogatásokat. Szlovénia és Hollandia nem támogatja, hogy az európai pártok jelöljék a bizottság következő elnökét.
Ebből hogyan lesznek egyezségek?