Az EU 2015-ben hónapokig szüneteltette a program keretében lehívható pénzek kifizetését a szabálytalanságok miatt, és 4,3 milliárdos büntetést is kiszabott. Brüsszel legkomolyabb kifogása az volt, hogy bár elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak támogatást, mégis sok kedvezményezett vállalkozás Budapesten és a környékén működött. A magyar hatóságok is megkapták a magukét, mert azok az unió szerint nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében.
Emellett a 2013 óta a programban tevékenykedő Hernádi Zsolt Mol-vezér Jeremie-alapja az ő egyik rokonát és annak közeli ismerősét is támogatta 840 millió forinttal, hogy ingatlanügyleteket bonyolíthassanak le.
Ráadásul Hernádi alapja szorosan együttműködött a Jeremie-programban szintén résztvevő, Orbán Viktor egyik kevésbé ismert jó barátjának számító Garancsi Istvánnal - konkrétan annak Garangold néven futó alapjával -, akinek 2014 végén egyik érdekeltségét szintén százmilliókkal támogatta.
A szóban forgó ingatlanügyletet még a Magyar Fejlesztési Bank is bírálta, mondván: a Jeremie-program "nem erre lett kitalálva".
A Mol-vezér "házon belül" dolgozó rokona, Bacsa György cége egyébként arra használta fel az uniós pénzt, hogy olyan ingatlanokat vegyen, amelyekben az MKB Banknak voltak fiókjai:
a cégnek az épületek megvásárlása után csak a bérleti díjat kellett besöpörnie, ami se nem startup, se nem túl jelentős "innováció"...
Hernádiék szerint persze ők szabályosan jártak el, és hangsúlyozták, hogy olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél vállal anyagi kockázatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, úgy vélték, hogy az országot természetesen ezzel sem érte veszteség.
(Kép: Garancsi és Hernádi a Parlamentben, a háttérben Andy Vajna tokája)