Hogyan vonhatóak be az állampolgárok az Európai Unió közügyeibe? Ez a kérdés adta meg a hétfő esti panelbeszélgetés felütését. Hadházy Ákos szerint Magyarországon, de egész Európában problémát jelent az európai polgárok informáltsága és hozzáállása az Európai Unióval kapcsolatban, amelynek intézményrendszerét nem látják át az emberek. Az EU nyelvrendszere és kifejezései bonyolultak, miközben az állampolgári részvétel éppen a megfelelő kommunikációról szólna.
Emlékeztetett rá, hogy az EU horribilis pénzeket fizet egy-egy uniós projekt nyilvánosságának a biztosítására. Az uniós beruházásokat kötelező táblákon, rajta rövid hirdetményekkel jelezni. Azt mondta, nem tudja, hogy más országokban ez hogyan működik, de Magyarországon az erre adott pénzeket ellopják, pedig már az sokat segítene az állampolgárok informáltságán, ha az erre fordított uniós pénzeket valódi kampányokra és tájékoztatásra költenék. Azt is megjegyezte, az oroszok szintén horribilis összegeket fordítanak arra, hogy „dezinformációval verjék szét Európát”, ezért
az Európai Unió is nyugodtan megcsinálhatná a saját közmédiáját.
Gyöngyösi Márton úgy vélekedett, a magyarok uniós politikai részvételét több körülmény is nehezíti.
„A szocializmusban leszoktatták az egész régiónkat a kritikus gondolkodásról, ráadásul az Európai Unió intézményrendszere sem könnyíti meg a dolgunkat”
– jelentette ki. Hozzátette: finoman szólva is átláthatatlan és bonyolult az EU működése. Szerinte az európai bürokrácia mindent meg is tesz annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok az őket érintő kérdésektől a lehető legtávolabb kerüljenek. Ezzel is magyarázható a csökkenő részvételi arány az európai parlamenti választásokon.
Ez a csökkenő érdeklődés azonban nemcsak a régiónkat, hanem a tudatosabb, nyugat-európai országokat is jellemzi – hívta fel a figyelmet Gyöngyösi. Az emberek nem érzik az európai parlamenti választások súlyát, azt, hogy ez róluk szól. Ezt nehezíti továbbá még, hogy a csatlakozás idején nagymértékű volt az illúziókeltés.
„Azt gondoltuk, hogy kolbászból lesz a kerítés, és cukrászdát nyitunk majd Bécsben. Ez olyan jól sikerült, hogy mindenki valami más okból, de csalódott az európai uniós tagságunkat illetően. Nagymértékű frusztráció halmozódott fel a társadalomban. Ezért lehet nagyon sikeres a jelenlegi kormánynak a teljesen retardált kommunikációja és politikája”
- fogalmazott Gyöngyösi.
Arról is beszélt, hogy az Európai Unió sincs jó helyzetben, hiányzik a közös európai identitás, amire egy szélesebb körű összefogás és egy igazi európai egység felépülhetne. Ezzel ellentmondásban van az, hogy Európa jelenleg a sokszínűségben ért egyet. Ez identitásválságot okoz, és „egy ilyen se előre se hátra üzemmódban totyog” az EU, miközben a történelem elrobog mellette.
„Több pólusúvá vált a világ és nem igazán tudjuk, hogy ebben hol van Európa helye, egyáltalán van-e helye”
– mondta a jobbikos politikus.
Azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni az állampolgárok jobb tájékoztatásáért, Gyöngyösi kifejtette: pártja programalapú vitákat folytat. A jövő évi európai parlamenti választásra készült friss programjukban
a kollektív jogok fontosságára, az autonómia kérdéskörére, a bérkiegyenlítés problematikájára próbálják felhívni a figyelmet.
A migráció kérdéskörében értelmes vitákat szeretnének, plusz a programjuk a fake news (hamis hírek) elleni küzdelemre való javaslatot is tartalmaz. Gyöngyösi megjegyezte: hazánk esetében a fake news nem kívülről, egy nagyhatalom részéről érkezik, hanem maga az állam állt a hamis hírek terjesztésének az élére.
„Ez ellen európai uniós szintű védelmet kell kérnünk, mert nem maradt más eszközünk”
– szögezte le Gyöngyösi.
A bevallása szerint már csak papíron tag és az MSZP küszöbét át sem lépő Tabajdi Csaba elmondta: tíz évig volt EP-képviselő és ez idő alatt szembe kellett néznie azzal a problémával, hogyan lehetne megértetni az emberekkel, mi is az az Európai Unió. Szerinte, ha nem lenne az EU, akkor ki kéne találni, ilyen próbálkozásra még nem volt előtte példa a történelemben. Ugyanakkor kijelentette, az Európai Unió még nem állam, messze van a föderációtól, nincs európai identitás és démosz. Hiányolta, hogy nincs közös kommunikációs tere sem az EU-nak, noha ez rendkívül fontos lenne.
„Csúsztatás a fake news-ok birodalmában – utalt Tabajdi az Orbán-kormány unióellenes retorikájára -, hogy Brüsszel az valami tőlünk távol álló, felettünk lebegő, nélkülünk tevékenykedő valami. Hát a ló csöcsét, mondanák a Kiskunságban. Az Európai Unió mi is vagyunk.”
Az egykori szocialista EP-képviselő csatlakozva két beszélgetőpartneréhez, megismételte: az EU döntéshozatala bonyolult, nem arról hoznak döntéseket, amelyek közvetlenül érdeklik az embereket, mint a nyugdíj, a megélhetés, és a rezsi. Utóbbiak mind olyan kérdések, amelyek tagállami kompetenciába tartoznak.
Gyöngyösi Márton szerint száz éve semmiről sem tudunk egymással normálisan beszélgetni. Ha bárki bármit megpróbál felvetni, akkor rögtön elindul a kiszorítósdi. Nincs meg a kultúrája a vitának, nem kerülnek kibeszélésre a szunnyadó problémák, mint más szerencsésebb, nyugati országokban. A párbeszéd egy pozitív példájaként említette az európai polgári kezdeményezés intézményrendszerét, amellyel a béruniós kampánya során élt a Jobbik.
„Nagyon naiv módon és nagyon sok illúziót dédelgetve” kezdtek bele, és bár nem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat, az Európai Unió jövőjéről szóló összeurópai konzultációban ott szerepelt a párt szlogenje, az egyenlő munkáért egyenlő bér kérdése. Gyöngyösi szerint talán véletlen, de beépült a diskurzusba, vagyis az, amiért küzdöttek, visszaköszönt az európai konzultációban. A Jobbik frakcióvezetője a tanulságot levonta:
közös ügyeket kell keresni az EU-ban, ügyek mentén kell szövetkezni és ügyek mentén kell a nemzeti érdekeket érvényesíteni.
Tabajdi Csaba kitért az Európai Ügyészség témájára is, kijelentve: Hadházy csatlakozásra vonatkozó kezdeményezését támogatni kell, mert tarthatatlan állapot, hogy nincs kontroll alatt az uniós támogatások tényleges felhasználása. Szerinte nem csak a korrupció kérdéséről van szó, majd ezután egy elég érdekes kijelentést tett, azt mondta: a szoclib-kormány is lopott az autópályáknál, de azok legalább ott vannak, használhatóak, ugyan nem kellett volna mindet felépíteni. Majd arról beszélt, hogy az uniós forrásokból megvalósult egyes beruházásoknál végig kellene gondolni a tényleges társadalmi hasznukat.
Tabajdi a NER kapcsán megállapította, a nemzeti együttműködés minimuma sincs meg, a NER valójában a nacionalista ellenségkeresés rendszere, ami rendszerként tökéletesen működik, de sem a nemzeti gondolathoz, sem az együttműködéshez nincs köze. Úgy fogalmazott, azok az országok, ahol nincs együttműködés, azok a vesztesek közé fognak kerülni.