Az Európai Bizottság felmérése szerint évente 900 és 1200 milliárd forint közötti összegtől esik el az állam az áfacsalásokon keresztül. Volner János Jobbik-alelnök, az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt javasolta, hogy a magyar kormány vesse fel az Unióban a hozzáadott érték alapú adórendszer reformját, mert ez a probléma valamennyi tagállam esetében jellemző.
Támogatnák az áfakaput
A Jobbik frakcióvezető-helyettese felvetette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felhőrendszerén át történjen a forgalmi adó teljesítése, így elejét véve a csalások ilyen magas mértékének. Mint mondta, ennek érdekében az online pénztárgépeket az eddigieknél is jobban az áfabefizetésekre kell hangolni. A képviselő fontosnak és megfontolandónak nevezte Hopkó Iván és Szabó Tamás közgazdászok adóreform-javaslatát is, melyben digitális fizetési „áfakapuk” beiktatásával folyamatosan nyomon lehetne követni a pénzek mozgását és a számlák kiállításának idejét.
Volner János kiemelte: fontosnak tartják, hogy az átalakítási költségeket -az online pénztárgépek bevezetésével szemben- ne a vállalkozásokkal fizettessék meg, hiszen az új pénztárgépek után egy 330 milliárd forintos többlet folyt be a költségvetésbe, a Jobbik szerint ebből kellene a továbbiakban gazdálkodni.
A reform kidolgozásával kapcsolatban a jövő hétre ötpárti egyeztetést is kezdeményeznek a parlamentben, a témát pedig igyekeznek napirenden tartani – tette hozzá.
Fontos a reprodukció
A parlamenti képviselő emlékeztetett pártja korábbi javaslataira is, melynek keretében a gyermekvállaláshoz szükséges termékek, illetve az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék, hogy ezzel is növeljék a társadalom önfenntartó képességét.
Volner János arról is beszélt, hogy a jelenlegi áfarendszer „súlyosan torzítja” a piaci versenyt, hiszen egyes cégek az áfa elcsalásából jutnak előnyhöz a becsületes vállalkozásokkal szemben, emellett pedig az adók jelenlegi beszedése és adminisztrációja a vállalkozásoknak és az államnak is komoly terheket jelentenek.
A nagyszabású adócsökkentések nem példa nélküliek: ismert, Romániában a napokban jelentették be az általános áfakulcs 19 százalékra való csökkentését, Magyarországon azonban csökkentés nem, csak folyamatos emelés volt. Legutóbb 2012-ben az Orbán-kormány emelte 25-ről 27 százalékra az általános adóterhet.