Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt megrendezett szakmai ülésen a földművelésügyi tárca képviselőin kívül, Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi vezetője is megosztotta a véleményét a hallgatósággal.
A szakember arra figyelmeztetett: hogy hazánkban nincsenek pontos adatok az előforduló megbetegedésekről, ugyanis csak a már nagyon súlyos esetekkel fordulunk orvoshoz, de az ország lakosságának egyharmadát mindenesetre érinti valamilyen formában ez a probléma.
Pusztai szerint kockázatnövelő tényező a városiasodás, és az elöregedés okozta immunrendszer-gyengülés is, s mint azt tapasztalhatjuk, mindkét folyamat a globalizáció jellemző kísérője.
Miután az urbanizáció következtében mára már egy komplett iparág, ipari tevékenység feladata az élelmezés, ezért nagyon fontos, hogy a teljes élelmiszerláncra vonatkozó és érvényes stratégiát alkossanak meg a törvényhozók.
Azt azonban szintúgy kár lenne eltagadni, hiszen a fentiekből is ez következik, hogy a kockázat csökkentése érdekében szintúgy szükséges egyfajta fogyasztói tudatosság kialakítása is.
Hiszen az élelmiszerekben található baktériumok, vírusok vagy épp a különböző vegyi anyagok nemcsak egy egyszeri gyomorrontást okozhatnak, hanem rákos megbetegedések kiváltói is lehetnek.
Nem véletlen, ugyanakkor mégis megdöbbentő, hogy Ausztriában átlagosan 7 esztendővel élnek tovább az emberek, mint hazánkban.