Intézménylátogatás-sorozatunk következő állomása Győr volt, ahová Fodor Roland önkormányzati képviselő meghívására érkeztünk. A képviselő úr jó házigazda módjára mindvégig az idegenvezetőnk volt, bár kollégáim és én nem első alkalommal jártunk Győrben, mégis jó volt, hogy egy helybéli kalauzolt minket. Azért jöttünk a városba, hogy folytassuk a büntetés-végrehajtás rendszerének megismerését, valamint betekintést nyerhessük a helyi hajléktalan-ellátás mikéntjébe.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet
2015. április 21-én látogattuk meg a Győr-Moson-Sopron megyei büntetés-végrehajtási intézetet, ahol Mihály Attila bv. ezredes személyesen fogadott minket. Látogatásunk során megismerkedhettünk az intézmény történetével, majd a szakmai diskurzust követően lehetőségünk nyílt terepbejárásra is. E börtönlátogatás új terepnek számít országjárásunk során, hiszen korábbiakkal ellentétben most nem letöltő, hanem un. előzetes házat volt szerencsénk megismerni.
Rövid történeti áttekintés
Egy 1884-es közgyűlési határozat rendelkezett a megépítendő törvényszéki palota és fogház együtteséről. Az indoklás szerint a tömlöcök állapota a kor követelményeinek nem felelt meg, tehát a korábbi épület már nem volt képes kellően biztosítani a törvényességet. 1886-ban kísérték át az első fogvatartotti csoportot az új épületbe. A későbbiekben külön szárnyat különítettek el a fiatalkorúak elzárására. Hosszú évtizedekig foglalkoztatás is volt az intézet berkein belül (és kívül is): kosárfonás, szőnyegszövés, majd később labdavarrás segítette a rabok re-integrációját. Az intézmény épülete jelenleg a városközpontban, a vasút-állomás tőszomszédságában található, ám a több mint egy évszázada fennálló épület jelenlegi fekvése korábban a város peremkerületének számított.
A győri előzetes házról
A Győri börtön 129 éve működik, a jelenlegi kétszintű büntetés-végrehajtási rendszeren (1. szint: letöltő intézet; 2. szint: előzetes ház) belül előzetes házként. Két szintes épülete viszonylag kis területen helyezkedik el. Feladatait tekintve mondhatjuk, hogy igen komplex: egyfelől kiszolgálja a törvényszéket, másrészt a Győri Ítélőtábla léte miatt a súlyosabb bűncselekmények elkövetőit is fogva tartják az ítélet meghozataláig, valamint Komárom-Esztergom megye börtönnélkülisége okán e megye előzetesben lévő személyeiből is jut a győri bv-intézetnek. Tovább nehezíti az intézmény életét, hogy az egynapos elzárásra ítélt személyek ügyével ugyanannyi papírmunka van, mint egy tíz évnyi börtönbüntetésre ítélt ügyével. A zárkákban alapvetően nincs kamera elhelyezve (egyetlen kivétellel), a jogerős ítéletüket töltőket leszámítva pedig a fogvatartottak viszonylagosan szabadon mozoghatnak az épületben. Az infrastruktúra állapota elkeserítő, ráadásul az épület a belvárosban található, így alkalmazkodni kell a miliőhöz; ezáltal a külső nyomás is nagyobb a győri intézményen, azonban pályázatot egyelőre nem sikerült elnyerni egy nagyobb volumenű javításra. A felújítási munkák szükségességét jól szemlélteti, hogy a helyi szórakoztató központ zöld ponyvát húzott a börtönnel szomszédos falára, hogy a komplexum összképét ne csúfítsa el.
Telítettség
A börtön befogadóképessége 158 fő, látogatásunk napján a telítettség 140 %-os volt (a korábbi években elfordult, hogy a mértéke elérte a 180%-ot is). Ezen belül szélsőséges eltérések mutatkoznak, hiszen az egyszemélyes zárka nem összehasonlítható egy 250%-osan zsúfolt cellával. A nagymértékű eltérést tovább fokozza a differenciálás kötelezettsége, valamint a börtön infrastrukturális öröksége is. A differenciálódásnál a következő szempontok sokaságát kell figyelembe vennie az intézménynek: a férfiak és nők elszeparálását, a fiatalkorúak külön elhelyezését, továbbá ügyelniük kell, hogy dohányzó és nem dohányzó személyek is elkülönítetten legyenek fogvatartva. Ebből kifolyólag a szakmai szempontokat sokszor lehetetlen figyelembe venni, sőt olykor a differenciáltság igénye csak kínkeservesen teljesíthető.
A fogvatartottakról
A 217 fogvatartott személyből 120 fő előzetes letartóztatásban van, 57 fő pedig jogerős ítéletét tölti a börtön falai között. A jogerős ítéletüket töltők jelenléte első hallásra furcsa lehet, hiszen Győr esetében előzetes házról beszélünk, azonban engedéllyel az enyhébb, tehát fogház és börtön ítéletes rabok visszatarthatóak, ráadásul ők munkát vállalhatnak az előzetes fogvatartottakkal szemben. További érdekesség, hogy az utca embere nehezen tesz különbséget a fogvatartottak és a dolgozók, civilek között, hiszen a bent lévők utcai ruházatban járnak. A fogvatartottak körében körülbelül 40-50 %-os a visszaesés aránya.
Foglalkoztatás, oktatás
A börtön jellegéből fakadóan külön kontrollt igényel az előzetesben lévő személyek foglalkoztatása (a külvilággal való kapcsolattartás miatt), míg a letöltő házakban kiegyensúlyozottabban folyhat a munkáltatás. Továbbá nagymértékben függnek a hatóságoktól (tárgyalások miatt) is, mely igen kiszámíthatatlanná teszi a munkavállalást. A foglalkoztatás tehát különbségeket generál a letöltő és előzetes házak között. Jelenleg 30 főt alkalmaznak, akik a konyha, a karbantartás és egyéb szolgáltatások (pl.: fodrász) területén dolgoznak.
A Vámosszabadi menekült-tábor étkeztetését a börtön biztosítja: közel 200 főre főznek, mely munkaerő-bővítésre adott lehetőséget. Az intézmény szeretne tovább terjeszkedni a munkáltatás területén: a jövőben egy pékséget hoznának létre, melyre már potenciális munkáltató is van kilátásban. Az oktatás, képzés esetében azonos probléma nehezíti a hatékonyságot: minden alkalommal figyelembe kell venni, hogy az adott képzés mennyi ideig tart, így a hosszabbak lekorlátozódnak a letöltő házak berkeire. Mindezekből kifolyólag a foglalkoztatás-képzés-szabadidő hármasából egyedül a fakultatív programok területén tud kiemelkedően teljesíteni a győri börtön.
A vallásról
9 felekezet képviselői látogatják rendszeresen a börtönt, leginkább a történelmi egyházak vannak jelen. Szakmai diskurzusunk során egy akut problémára világítottunk rá: a mai teológus és jogász hallgatók nem látogatják a börtönöket, mely a büntetés-végrehajtás rendszerére negatív hatást gyakorol. Tapasztalásukkal ugyanis segíthetnék a szakmát, a rendszer elfogadottságát, egyfajta hidat képezve a külvilág és a büntetés-végrehajtás világa között. 1948-ig működött a - más országokban máig létező - laikus felügyelők rendszere. Ezen „felügyelők” a kinti elvárásokat beviszik a rendszerbe, a benti tapasztalásokat pedig közvetítik a külvilág felé. Ezért ők a börtönügy közvetítői, önkéntesei, akikre ma is égető szükség mutatkozik.
Összességében elmondható, hogy a győri intézet igen szűkös lehetőségekkel operál, azonban ezeket igyekszik maximálisan kihasználni, mely a szakmai felkészültségről, a tenni akarásról, a segítő szándékról tesz tanúbizonyságot. Ennek ékes példája az intézmény által létrehozott és működtetett www.bortonugy.hu szakmai honlap, mely összegyűjti szakmával kapcsolatos irodalmat, valamint igyekszik az új tapasztalásokat eljuttatni a társadalom széles rétegéhez. Korábbi börtönlátogatásunk beszámolóját is megtekinthetjük itt.
Hajléktalanokat Segítő Szolgálat és az Albaca
A nap második felében a helyi hajléktalan-ellátóba látogattunk, ahol korábban már részt vehettünk egy terepbejáráson. A mostani alkalommal személyesen az igazgatóval volt lehetőségünk egy rövidebb beszélgetést folytatni tapasztalatairól, az otthon és maga az ellátórendszer problémáiról, illetve a lehetséges megoldásokról.
Győri körutunk végén az Albaca kávézóban jártunk. A hely különlegessége –igényességét és édességspecialitásait leszámítva-, hogy egy hajléktalanból lett lottómilliomos, Andraschek László nyitotta meg. László és felesége korábban kilátástalan helyzete mellett szenvedélybetegséggel is küzdött. A nyeremény azonban nem „részegítette meg” a házaspárt: egy alapítványt fognak létrehozni a szenvedélybetegek megsegítésére, melynek központja az Albaca lenne. (Albaca jelentése fehér, tiszta) László és felesége új, tiszta lappal folytathatja életét, reményt kínálva sorstársaiknak.
Ezúton is nagyon köszönjük nekik, hogy megosztották velünk történetüket, terveiket, illetve külön köszönet a szíveslátásért! Büszkék vagyunk rájuk!