Ez volna az adócsökkentés kormánya?

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette a jövő évi költségvetés sarokszámait; a Jobbik szerint a kormány leértékelte a magyar emberek munkaerejét, euróban számítva ráadásul leszakadnak a hazai bérek.

Jövőre 16-ról 15 százalékra csökkenhet a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 27-ről 5 százalékra mérséklődhet a sertés tőkehús áfája – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter, miután tájékoztatta a Fidesz–KDNP-frakció elnökségét a jövő évi költségvetés tervezéséről. Varga Mihály azt mondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a 2016-os büdzsé tervezésekor 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8-2 százalékos inflációval és körülbelül 2 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
 
A tárcavezető azt ígérte, május 13-ig nyújtják be a parlamentnek a költségvetési előterjesztést, amelyet még ebben az ülésszakban elfogadhat a Ház.

Folytatódik az államadósság elleni harc?

A kétgyermekes családok adókedvezmény-mértékének növelése is szerepel az NGM 2016-os költségvetési tervei között. Utóbbival kapcsolatban megerősítette: a terv az, hogy a gyermekenkénti tízezer forintról 2019-re húszezer forintra nőjön a kedvezmény. Javasolják egyúttal különböző állami közszolgáltatások díjának, illetékeknek a csökkentését, illetve megszüntetését.
 
Varga Mihály jelezte, a büdzsében 308 forintos euróárfolyammal számoltak 2016-ra. Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és lesz országvédelmi alap is, de annak pontos mértéke a szerdai kormányülésen dől el. A miniszter kérdésre azt is közölte, hogy a társasági adó kulcsának módosítására nem tesznek javaslatot.
 
Az államadósság-csökkentést szerinte folytatni kell, az államháztartás hiányát is 3 százalék alatt kell tartani, mint ahogyan ez az utóbbi években is sikerült, és aminek köszönhetően Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. 
 
A sajtótájékoztatón Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az elmúlt öt év bebizonyította, hogy Magyarország 2010-ben kezdett reformjai működnek, hogy a polgári kabinet az „adócsökkentés kormánya”, és – tette hozzá – „szeretnénk, ha az maradna a jövőben is”.

Jobbik: Nem foglaltuk vissza a piacainkat

Volner János, a Jobbik alelnöke sajtótájékoztatóján minderre úgy reagált: a nemzeti párt örömmel tapasztalja, hogy sikerült kikényszeríteni azt, hogy legalább részleges áfacsökkentés a sertéshús áfájánál megvalósuljon.
„Garantáljuk, hogy ugyanúgy ki fogjuk kényszeríteni a jelenleg majdnem kétharmados parlamenti felhatalmazással bíró Fidesz-kormányból azt is, hogy a férfiak 40 év munkaviszony után történő nyugdíjba vonulásáról még 2018 előtt rendelkezzen. A Jobbik már van olyan erős párt, hogy ezt is ki fogjuk tudni kényszeríteni a következő 2-3 évben”
– közölte Volner János.
 
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint bár a jelenlegi kabinet magát az „adócsökkentés kormányának” hívja, mégis azt láthatjuk, hogy
„a magyar emberek soha ilyen nagy mértékű adókat nem fizettek még, és más országokban ismeretlen, egzotikus adónemeket is kivetett az Orbán-kormány”.
Hozzátette, az áfát az Európai Unió (EU) legmagasabb, 27 százalékos mértékére állította be a kormány, „ilyen módon vérezteti ki, és hozza a feketegazdaság erősítésével versenyhátrányba Magyarországot”. Volner János megjegyezte, tény, hogy forintban valóban volt némi bérnövekedés, ám euróra átszámolva „egyenesen leszakadnak a magyar bérek”, vagyis a kormány leértékelte a magyar emberek munkaerejét.

Ipar, mezőgazdaság, turizmus, vendéglátás

A Jobbik alelnöke szerint az államadósság csökkentése kudarccal végződött, „annak a szintje a lakosságot sújtó megszorító intézkedések dacára is állandó maradt”. Volner János az uniós támogatások kérdésére is kitért. Mint mondta, korrupciógyanús esetek miatt leállították a gazdasági-operatív programokban folyósított támogatásokat, de ráadásul az ezermilliárdos éves támogatás „gyakorlatilag nem látszik az országon, ebből semmilyen ipar, semmilyen gazdasági alap nem épült, nem tudtuk visszafoglalni a korábban elveszített piacainkat, sőt a magyar ipar leszakadása, további megszűnése folytatódott”.
 
Mint rámutatott, a Jobbik az iparba, a mezőgazdaságba, valamint a turizmusba és a vendéglátásba összpontosítaná az adókedvezményeket, mert ezek azok az ágazatok, amelyek képesek arra, hogy a szolgáltatói szektort, a kereskedőket megrendelésekkel lássák el, és „hozzájáruljanak a közjó növekedéséhez”.
 
Hangsúlyozta, bár volt némi bérnövekedés forintban, de euróra átszámítva „egyenesen leszakadnak a magyar bérek”. Szerinte a kormány azért értékeli le a hazai munkaerőt, hogy ezzel próbáljon versenyképességet találni Magyarország számára. Volner János hozzátette, az unió gazdagabb országai nem az olcsó munkaerővel, hanem a szakképzett, jól képzett munkaerővel versenyeznek, „a kiművelt emberfők sokaságára alapozzák versenyképességüket”.

Szocialista nagyotmondás

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint a társadalom azt várja el a 2016-os költségvetéstől, hogy több pénz legyen. Tóbiás József szerint az egészségügyre, a szociális ellátásokra, az oktatásra kell többet szánni, és az önkormányzatoknak is több pénze kell legyen. A sertés tőkehús áfakulcsának csökkentése kapcsán közölte, örülnek annak, hogy valamit megértett a kormány az elmúlt három év MSZP-s kezdeményezéseiből. (Arról nem beszélt, hogy az „elmúltnyolcévben” ilyesmi ellenzéki nyomásra sem jutott eszükbe – a szerk.)

LMP: az átlagbért keresőkön ez nem segít

Az LMP szerint a kabinet jövő évi költségvetési tervezete a minimál- és az átlagbért keresők helyzetén nem javítana érdemben, a bejelentett adócsökkentéssel a jómódúak, a gazdagok járnak jobban. Heltai László, az ellenzéki párt gazdaságpolitikai szakszóvivője sajtótájékoztatóján kifejtette, a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése egy minimálbéres számára – aki mintegy húszezer forinttal keres kevesebbet a létminimumnál – havi ezer forintos többletet jelent, míg egy egymillió forintot kereső államtitkár tízezer forintos plusszal számolhat.