Az angol szakirodalom nevet is adott a jelenségnek, amely nagyon gyakori és hétköznapi, mégsem ismertük eddig a tudományos hátterét. INMI-nek, azaz involuntary musical imagery-nek hívják – ez magyarul nagyjából annyit tesz: akaratlan zenei képzelet. Az új kutatásban azt vizsgálták, hogyan tudunk elképzelni olyan hangokat, dallamokat, amelyek valójában éppen nem szólnak. Mint kiderült, azok az agyterületek felelősek ezért a tevékenységért, amelyek az érzelmek és az emlékek működésében is részt vesznek – idézi az IflScience cikkét a nyest.hu.
A jelenség a neurológusokat már csak azért is foglalkoztatta, mert kiderült: a fülbe mászott dallam jelensége akár jobban is befolyásolhatja a hangulatunkat és az érzelmeinket, mintha valóban zenét hallgatnánk. Egy átlagos napon a gondolataink nagyjából 40 százaléka nem szándékos, és nem tudatos működés eredménye. Az akaratlan gondolatok egyik leggyakoribb szokása pedig, hogy az INMI-ben öltenek testet.
A vizsgálatban, amelyben 44 teljesen egészséges, 25 és 70 év közötti férfi és nő vett részt, egyéb érdekességekre is fény derült. A saját INMI-élményeikről szóló kérdőívezés után MRI-t készítettek a vizsgált személyek agyáról. A kutatók olyan morfológiai eltéréseket kerestek, amelyek a különböző INMI-tapasztalatok hátterében állhatnak. Az adatok összesítésekor az derült ki, hogy az INMI-k gyakorisága összefügg két agykérgi terület vaskosságával: a jobb oldali Heschl-agytekervényével (HG), illetve szintén a jobb oldali alsó homloklebenyi agytekervényével (IFG). Az előbbi a hallókéreg része, a második pedig a hangmagasságra vonatkozó emlékekkel hozható kapcsolatba.
De ami igazán érdekes: azok, akiknek vékonyabb a Heschl-agytekervényük, gyakrabban élnek át INMI-t, holott az eddigi tudományos eredmények szerint a profi muzsikusoknak éppen hogy vastagabb ez az agytekervényük. A másik vizsgált területen, a jobb oldali alsó homloklebenyi agytekervénynél pedig azt találták, a terület többek között bizonyos folyamatok gátlásáért felelős: tehát akinek vékonyabb ez az agyterülete, annál gyakrabban jelentkeznek spontán gondolatok, hiszen ezeket kevésbé gátolja az agya. A kutatók úgy foglalták össze az INMI-jelenséget, mint általános belső élményt, amely az agy percepcióért, érzelmekért, memóriáért és spontán gondolatokért felelős területeit hozza működésbe. A jelenség persze gyakran idegőrlő: főleg, ha reggel a buszon véletlenül a Hosszú fekete haj című megaslágert halljuk meg a vezetőfülkéből…