Ahogy arról beszámoltunk, a Jobbik politikusa, Fazakas Attila lett Márki-Zay Péter szakértői csapatának, árnyékkormányának a nemzetpolitikai programfelelőse. Az összefogás jelöltje az Alfahírnek beszélt az ellenzék programjáról, amelyben kiemelt szerepe van a területi autonómiának, a határon túli magyarság szavazati jogának megtartásának, valamint az elszakított területeken való személyes kampányolásnak is. Interjú.
Hogy lett Fazakas Attilából Márki-Zay Péter nemzetpolitikai programfelelőse?
Márki-Zay Péter keresett meg, tudta, hogy ezzel a területtel, különösképpen a szórványvidékkel kapcsolatos politikával foglalkozom már 11 éve a Jobbikban. Átbeszéltük a nemzetpolitikai elképzeléseit, és azt kérte, vezessem ezt a munkacsoportot, illetve az általa árnyékkormánynak nevezett testületben is vegyek részt. Nagyon fontosnak tartottam, hogy az összefogásban résztvevő hat párt és az MMM szakmai anyagait össze tudtuk fésülni. Megnéztük a közös pontokat, szerencsére nagyon kevés volt a különbözőség az elképzelések között. Igazából egy-két kifejezésben tértek el. Stratégiai különbségek nem voltak.
Ezek az egyeztetések hol tartanak most?
Több alkalommal megvitattuk az összefogás nemzetpolitikai programját, ez a folyamat lezárult.
Kiemelne néhány pontot?
Először is, hiába kelti a kormánymédia a hamis látszatát annak, hogy veszélybe kerülne a határon túli magyarok szavazati joga, ez nem igaz.
A szavazati jog természetesen megmarad a kormányváltás után is.
Emellett a programunkban leszögezzük:
teljes mellszélességgel kiállunk az autonómia mellett, és elvárjuk, hogy a szomszédos országokban megvalósuljon ez hosszú távon.
Nemcsak, hogy egy helyben toporgunk harminc éve, de soha nem voltunk olyan távol az autonómiától, mint most. Teljes paradigmaváltásra van szükség, kezdve a nemzeti kataszter létrehozásától, egy megmaradási stratégia kidolgozásán át, a támogatások rendszerének átalakításáig. A támogatások szétosztásánál is, véget vetünk a finanszírozásoknál tapasztalható urambátyám-rendszernek, ami a Fidesznek köszönhetően ugyanúgy jelen van ott, mint a magyar belpolitikában. A programalkotás során az ellenzék kimondta, tenni kell a szórványvidék felemeléséért. Ifjúsági szervezetek, ifjúsági klubok fenntartásával el szeretnénk érni, hogy a szomszédos országok vállalják fel az iskolák, intézmények finanszírozását, aminek jelenleg nem tesznek eleget. Teljesen egyértelműnek tartjuk, hogy az óvodától egészen az egyetemig a szomszédos államoknak fent kell tartaniuk magyar nyelvű oktatási létesítményeket.
A tusnádfürdői nagyotmondások helyett valódi eredményekre van szükség.
Persze tisztában vagyunk azzal, hogy az előrelépés érdekében kölcsönösségen alapuló, biztos szomszédi viszonyra kell törekedni, de ha nem valósul meg a területi és a kulturális autonómia, akkor a magyar népességfogyás tovább folytatódik. Tíz év alatt három nagy város, Arad, Temesvár és Nagybánya magyar lakosságának egyharmada eltűnt, és ha ez a tendencia folytatódik, teljesen eltűnik a magyar lakosság bizonyos területekről.
Aki egy kicsit is ismeri a romániai magyar politikát, az tudja, gyakorlatilag minden egyes szervezet mást ért autonómia alatt.
Elsősorban területi autonómiára gondolok, például Székelyföldön. De ugyanúgy a Partiumban, a Felvidék tömbmagyar részében is meg lehetne bizonyos területeken alkotni az autonómiát.
Ez az Európai Unió több országában is működik, nem egy elrugaszkodott gondolat. A a magyar nemzetpolitika legnagyobb akadálya, hogy az Orbán-kormány agresszív "diplomáciája" jóformán minden szövetségest elmart magunk mellől. Gyakorlatilag megszakadt a régi tradicionális barátságunk a németekkel, nincsenek erős partnerek, akik támogatnák a törekvéseinket.
Ha jól értem, a Márki-Zay-kormány autonómiatörekvése ezek szerint két irányú lesz.
Igen! Meg kell találni a nyugat-európai partnereket, illetve a szomszédos államokkal is le kell ülni tárgyalni, és világosan elmondani, hogy mit szeretnénk. Mindezt korrekt és megfontolt módon. Vannak jelenleg is e célt szolgáló kirakat intézményeink, de azok vagy érdemben nem működnek, mint például a közös kormányülések, vagy pedig csak a kormányzati propaganda részei, mint a Magyar Állandó Értekezlet. S ez nagy baj.
Felvetette már a források szétosztásának kérdését. Ugyanakkor, ha le is váltják az Orbán-kormányt, az általuk létrehozott bábszervezetek megmaradnak. Mit tudnak tenni ezzel a helyzettel?
Ez egy jó kérdés.
Ahogy Magyarországon, a külhonban is megvannak a kis Mészáros Lőrincek, egyértelmű, hogy velük be kell fejezni az együttműködést,
és meg kell találni azokat a partnereket, akik valóban a helyi magyar közösségek felemelkedésén dolgoznának. Rengeteg civilszervezettel állunk kapcsolatban. Egy magyar hálót kell létrehozni. Ugyanakkor egy szempontot mindenképpen ki szeretnék hangsúlyozni, a külhoni magyar szervezetek belsőéletébe, a politikájukba nem fogunk beleszólni. Azokkal a pártokkal, szervezetekkel fogunk kétoldalú kapcsolatot kialakítani, akiket a választópolgárok erre alkalmasnak találtak. Tisztelni fogjuk a döntésüket.
Hogy néz ki jelen pillanatban ez a magyar háló?
Egy több éves munka fog beérni ezáltal. Bármilyen hihetetlennek is tűnhet a kormánypropagandának köszönhetően, de
nincs olyan mértékű Orbán-imádat Erdélyben, vagy a Felvidéken, mint gondolnánk.
Nagyon sokan várják a kormányváltást, mert elegük van az urambátyám-rendszerből, mert nem a szakmaiság, az igazságosság győz a pályázati pénzek elosztásánál, hanem az, hogy ki kinek a haverja. Ezen a gyakorlaton fogunk gyökeresen változtatni.
A kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás óta a határon túli magyarság ügye egy nagyon durván átpolitizált kérdés. Mennyire kell megváltoztatni itthon a politikai szemléletet, illetve milyen lehetőségei, korlátai van ennek az ellenzéki összefogáson belül?
Mindenképpen gátat szeretnénk szabni a jelenlegi magyar belpolitika külhoni exportálásának.
Szeretnénk, ha hosszútávon a külhoni magyaroknak saját képviselőjük lenne és nem magyarországi pártokra szavaznának, mert jelenleg Boldog István, Farkas Flórián vagy Völner Pál képviseli őket.
Második december ötödikeként élem meg a közösségi médiát elárasztó óriási feszültséget és azt, hogy nagyon sokan haragszanak a határon túli magyarokra azért, mert közülük 200 ezren részt vettek a 2018-as választáson. Nem ezt hívjuk nemzeti összetartozásnak, ez pont az ellenkezője.
Fazakas Attila a nemzetpolitikáért lesz felelős Márki-Zay Péter szakértői csapatában
Székesfehérvári lakossági fórumán mutatta be Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje Fazakas Attilát, a szakértői csapatának legújabb tagjaként, aki a nemzetpolitikai kérdésekért fog felelni a miniszterelnök-jelölt "árnyékkormányában". Fazakas Attila emellett a közös jelölt is Fejér megye 2-es számú egyéni választókerületében a 2022-es országgyűlési választáson.
El fog látogatni az elszakított területekre? Lesznek nyilvános fórumai?
A következő, választásokig tartó időszakban, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel egyeztetve, több helyszínen, több fórumot szeretnénk tartani. Személyesen egyeztetve polgármesterekkel, alpolgármesterekkel Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján. Három hónap áll rendelkezésre, az idő rövid, de minél több helyen szeretnénk megjelenni, hogy az ott élők ne csak a 100 százalékban a Fidesz által uralt médiából tájékozódjanak. A lehető legtöbb helyen személyesen adnánk át az ellenzék üzenetét: még a külhoni magyarságnak is jobb lesz, hogyha mi leváltjuk Orbán Viktort.
Mondhatjuk, hogy ez az üzenetátadás lesz az árnyékkormány egyik legnagyobb kihívása?
Kétségtelen, ez egy nehéz, de nemes feladat lesz. Mégis optimizmussal tölt el, hogy sokan szeretnének valós alternatívát látni Orbán Viktor politikájával szemben, erre az elvárásra adtunk végre egy megfelelő választ az árnyékkormány révén.