A Fidesz-kormány a tervek szerint jövő év elejétől három szűrővizsgálatot a teljes lakosság számára kötelezővé tenne. Eszerint 25 és 65 év közötti nőknek népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrésen, valamint 45 és 65 év közötti nőknek kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrésen (mammográfia), és 50 és 70 év közötti férfiaknak és nőknek pedig, kétévenként vastag- és végbélszűrésen kellene kötelezően részt vennie. Az erről szóló salátatörvényt júniusban szavaztatta meg a fideszes képviselőkkel a kormány.
A szűrés hasznos, sőt életmentő lehet, de csak akkor ér valamit, ha el is tudják végezni, a kiszűrt betegeket pedig meggyógyítják.
2019-ben az uniós országok körében Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő általános mortalitás: 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható halálesetet regisztráltak, míg az uniós átlag 100 000 főre 247 volt.
A három szűréstípus kiválasztása tehát nem véletlen: az emlő-, a méhnyak, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább 20 éve beszélnek a szakemberek. Magyarországon mindhárom daganatos betegség a vezető halálokok között található, pedig korai felismeréssel jó eséllyel gyógyírhatók lennének. De ehhez egy működő egészségügy is kéne.
A kötelezővé tett szűrővizsgálatokkal kapcsolatban Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője az alábbi írásbeli kérdéseket tette fel Pintér Sándor az egészségügyért is felelős belügyminiszternek.
⚫ Felkészült-e az egészségügy a teljes lakosság kötelező szűrővizsgálatainak elvégzésére?
⚫ Áll-e rendelkezésre elegendő intézményi, személyzeti, illetve labor kapacitás?
⚫ Felkészült-e az egészségügy a szűrési eredmények által felismert betegségek gyógyítására is?
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter. MTI)