Nem dőlt még el, hogy bevezetik-e januártól a kötelező szűrővizsgálatokat. Az önkéntes szűrés lehetősége régóta adott, most azonban felvetődött, hogy kötelezően előírja a kormány: bizonyos korosztályoknak rákszűrésre kell járniuk – írja a 24.hu.

A részletek nincsenek kidolgozva, és még nagyon sok dolog hiányzik ahhoz, hogy az új rendszert életbe léptessék jövőre, többek között az onkológiai ellátást kellene rendbe tenni. A lap a Belügyminisztériumtól próbálta megtudni, hogy a kötelező rákszűrések hogyan fognak zajlani 2025-től, a következő választ kapták:

„A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott.”

Emlékeztetőül: júniusban az Országgyűlés megszavazott egy olyan salátatörvényt, amelyben szerepel, hogy Pintér Sándor januártól kötelezővé tehet eddig csak ajánlott szűréseket 18 éven felülieknek.

Az új szűrővizsgálati rendszerről július elején indult társadalmi egyeztetés, ami augusztus elsejével be is fejeződött. Az erről szóló dokumentum három vizsgálatot említ konkrétan: a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrése, a 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése és az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrése.

„Folyamatban” van

A kormány feladata, hogy rendeletet alkosson arról, pontosan milyen feltételekkel, hol, és hogyan működhet a szűrés. Annyit közölt belügytől, hogy a „krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése” éppen zajlik.

Lefordítva ez nagyjából annyit tesz, nem történik semmi. A szűrések továbbra is önkéntesen vehetők igénybe, az egészségügyért is felelős Pintér pedig csak elvileg teheti ezeket kötelezővé.

Valójában nem ördögtől való, na de a megvalósítás…

A három szűréstípus megnevezése korántsem meglepő: az emlő-, a méhnyak, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább két évtizede szó van. Magyarországon mindhárom daganatos betegség esetén több éve országos rákszűrési program működik, azonban csak

„akkor megyünk orvoshoz, ha baj van és kevés figyelmet fordítunk a megelőzésre”

– összegezték a szakemberek. Pedig kellene. 2019-ben az uniós országok körében Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő általános mortalitás: 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható halálesetet regisztráltak, míg az uniós átlag 100 000 főre 247 volt.

Nemcsak az alacsony szűrési hajlandóság jelent problémát: továbbra is hiány mutatkozik a rákellátásban dolgozó szakemberekből. Még nem igazán látni, hogy ebből mi lesz, mindenesetre az Orbán-kormányból kiindulva bármi megtörténhet – meg annak az ellenkezője is. Kíváncsian várjuk, hogyan tesznek csodát 14 év semmittevés után.

(Címlapkép: Mammográfiai vizsgálat a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika Emlődiagnosztikai Részlegében. MTI/Szigetváry Zsolt)