A Népszabadság Papp Géza ügyvédre hivatkozva azt írta: az állam- és szolgálati titkok megőrzése végett kezdetektől zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyalássorozat végén a bíróság azt állapította meg, hogy a vádlottak nem hamisítottak közokiratokat, azaz bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős - tették hozzá.
A cigánygyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 2013 augusztusában közölte, hogy a cigánygyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi vezetői - Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy - súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követett el az ügyben. A titkosszolgálati vezetők a KBH "titkos kapcsolatát" a cigánygyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták - írta akkor a HM.
A 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetését, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a cigánygyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására. Hende Csaba a KBH korábbi vezetésének jelentős részét - az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert - menesztett, köztük az ügyben érintetteket.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) 2013 szeptemberében feloldotta a cigánygyilkosságokkal összefüggésben a korábbi KBH-nál végzett belső vizsgálatról szóló összegző jelentés titkosítását. A vizsgálati jelentés összegzésében azt írták: egyértelműen megállapították, hogy Csontos István tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, a KBH korábbi vezetése szakmai hibák sorozatát követte el.
A KBH belső vizsgálati jelentése Domján László dandártábornoknak, a hivatal akkori főigazgatójának aláírásával 2010. szeptember 4-én készült el. A jelentés szerint Csontos István 2003-ban szerződött a Magyar Honvédséghez. Mint "szkinhed beállítottságú" emberre, 2004 elején figyelt fel a KBH. A biztonsági tiszt a szükséges ellenőrzések elvégzése során "szélsőséges nézeteiről és garázda személyiségéről szerzett ismereteket", majd 2004 végén titoktartási nyilatkozat és megbízási szerződés aláírásával "szervezetszerű együttműködést" alakított ki vele. A dokumentumból az is kiderül, hogy ezt a szervezetszerű együttműködést a biztonsági tiszt felettese nem hagyta jóvá, így személyes együttműködés keretében, használható információkat szolgáltatott.
Együttműködésüket 2006 júliusában titkos kapcsolatként regisztrálták. Domján László, a KBH 2010-es főigazgatója az intézkedések között azt írta: az érintett vezetőket eltávolították a hivatal kötelékéből, Csontos István tartótisztjét szakmai felelősség terheli. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, egyúttal "fizikai biztonsága érdekében" más szakmai területre vezényelte át - írta az MTI.