A magyarok 75 százaléka szerint, nem néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást. A magyarokban félelmet kelt az iszlám, de a félelem oka nem önmagában az iszlám vallás megléte. A félelem oka egyfelől a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása. Másrészt, hogy a muszlim közösségeket csak kevesen tartják integrálhatónak Európában az egyértelmű kulturális különbségek miatt.
A magyarok több mint háromötöde (64 százalék) szerint a terrorizmus jellemzőbb a muszlimokra, mint másokra. Közel azonos arányban (58 százalék) tartják erőszakosabbnak a muszlimokat, mint másokat. Ez is a radikális iszlám hatása, mely a muszlim közösségek egészéről alkotott képet ugyancsak negatívan befolyásolja.
Ugyanakkor mindössze a magyarok 27 százaléka szerint az iszlám az elsődleges oka annak, hogy a nyugat-európai muszlim fiatalok közül egyesek terrorszervezetekhez csatlakoznak. Tehát a többség (55 százalék) ezt nem vallási okokra vezeti vissza: szerintük az egyéni döntések (19 százalék), a szociális problémák (18 százalék), és a sikertelen beilleszkedés (15 százalék) is a főbb okok között vannak.
73 százalék szerint az utóbbi években Európába érkezett muszlimok nem tudnak majd beilleszkedni az európai társadalmakba. A túlnyomó többség tart az egyértelmű kulturális különbségektől: 78 százalék szerint az iszlám elnyomja a nőket, 64 százalék szerint veszélyes az európai társadalmakra, míg 57 százalék szerint nem egyeztethető össze az európai életmóddal. A magyarok 56 százaléka tart attól, hogy a muszlimok többségbe kerülhetnek Európában.