Felnyitottuk a K.G.B. aktáit - interjú Kiss Zoltán Zéroval

Célkeresztben a Kisváros tévéfilmsorozat és annak zenéjét tartalmazó, nemrég megjelent duplalemezes antológia.

 - Hogyan kerültetek a Kisváros sorozat közvetlen közelébe? Miként lettetek K.G.B.?
 
 - Hallottuk, hogy indul ez a sorozat, és lehet pályázni a zenéjére. Elkezdtünk dalokat írni, többféle zenét is komponáltunk, rögzítettünk, és ezeket beadtuk. A producernek, a menedzsernek, meg a rendezőnek a beérkezett anyagok közül a mieink tetszettek a legjobban, így mi kaptuk meg ezt a lehetőséget. Mivel Gidóval ketten csináltuk az egészet, ezért úgy találtuk ki a nevet, hogy Kiss-Gidófalvy Band, vagyis K.G.B. zenekar legyünk.
 
 - Volt egy előzetes tesztelés, egy élő bemutatkozásotok az 1993-ban kezdődő forgatások előtt…
 
 - Igen, azon a tavaszon rendezték meg a Mitax-Organ Pop-Rock fesztivált, ahol mi is elindultunk a K.G.B.-vel. Ez volt az első fellépésünk. Az Őrült nyár című dalunkat adtuk elő, amivel be is kerültünk a döntőbe. Utána nyáron pedig indultak a sorozat munkafolyamatai.
 
 - Az minek köszönhető, hogy néhányszor szerepelhettetek is benne?
 
 - Jóban voltunk a forgatókönyvírókkal, például Szurdi Andrással, sokszor beszélgettünk, adtunk neki egy pár ötletet, és aztán ő marha jó sztorikat írt a zenekarunkról. Hét alkalommal is szerepeltünk a sorozatban. Sokan biztos emlékeznek rá,  vagy esetleg utána lehet keresni a neten… Lezártuk a határt, zenéltünk, meztelen csajok jöttek ki a mikrobuszból. Auksz Éva színésznő volt a filmben az énekesnőnk, egy nagyon csinos lány volt, ő játszotta azt, hogy a MEJ nevezetű mozgalomnak a tagja, ami azt jelenti, hogy a Meztelenség Emberi Jog… és akkor hatalmas balhé, humoros jelenetek. Aztán volt, hogy kokaint csempésztünk a hangfalakba, persze ezt mások tették oda, de mi buktunk meg vele, stb. 
 
 
 - Lehet, hogy hülye a kérdés, de a K.G.B. név miatt sosem ért titeket atrocitás, nem okozott ez gondot?
 
 - A sorozatban hatalmas félreértések voltak, például azt hitték, hogy az orosz KGB zárta le a határt… (nevet)
 
 - Persze, ez egyértelmű, de a civil életben értem…
 
 - Nem, ott nem volt soha semmilyen probléma.
 
 - Külön énekest nem is akartatok a produkcióhoz?
 
 - Igen, érdekes, hogy így alakult ez a dolog… Annak idején, amikor születtek ezek a zenék, Gidóval írtuk a nótákat, a szövegeket pedig Virág László barátommal közösen. Ezeket a dalokat én énekeltem fel, és senkinek nem volt ellene kifogása. (nevet) Azt mondták, hogy ez így jó, ahogy van. Aztán Gidóval beszéltük, hogy együtt is énekeljünk számokat, és vannak ilyenek is a lemezen, de itt én lettem a szólóénekes.
 
 
 - Hogyan dolgoztatok? Követtétek a filmbeli történéseket, haladtatok a film sztorijával, és ahhoz komponáltátok a zenét, vagy más instrukciók alapján születtek meg a dalaitok?
 
 - Nem kimondottan. Rengeteg filmzenét csináltunk, mert eleve az volt a feladat, hogy tizenöt-húsz féle hangulatfestő felvételt rakjunk össze. Például krimizenét, aztán üldözéses zenét, vagy éppen szerelmes zenét, mikor mi kellett. Tehát helyzetleíró kulcsszavak kaptunk, annak alapján alkottunk. És ebből születtek meg aztán azok a dalok is, amelyek a lemezeken is megjelentek, szöveggel. De persze volt nagyon sok úgynevezett effektzene is, ami a jelenetek alatt szólt, azokat is mi csináltuk. Elég sokáig dolgoztunk ennek a produkciónak, de annyi zenét adtunk le, hogy egy idő után már nem volt ránk szükség. Nyilván ez költségcsökkentés céljából is történt, de szerintem már tényleg annyi anyaguk volt, hogy azzal már végig tudták vinni a sorozatot.
 
 - Te személy szerint hogyan emlékszel vissza a forgatásokra? Kellemes élményeket raktároztál el magadban?
 
 - Persze, nagyon szerettük azt az időszakot. Örülök, hogy sikerült belecsöppenni a filmezés világába is. Annak idején például Komár Lacival szerepeltem a Vígszínházban a Popfesztivál első két évadjában, énekes-táncosként vettünk részt a darabban. A színházban is hatalmas élmény volt dolgozni, de a film világa, egy forgatás az teljesen más. Szerepeket kellett tanulni, oda kellett figyelni, de közben jó buli is volt, kiváló volt a hangulat mindenhol. Legalább is nekem ezek voltak a benyomásaim. Úgyhogy, nekem ebből csak az öröm és a jó érzés maradt meg, kellemes emlékeket őrzök, de szerintem mindannyiunk számára nagyon nagy élvezet és élmény volt ez a jó néhány hónap.    
 
 - A színészekkel milyen kapcsolatban voltatok? A stáb hogyan viszonyult hozzátok? 
 
 - Azt tudni kell, hogy a sorozat Usztics Mátyás ötletéből indult el. Ő teremtette, ő hozta össze ezt az egészet. Egy komoly menedzserstáb működött a háttérben, hogy megfelelő szponzorokat találjanak a Kisvároshoz, és mi is már az előkészületektől kezdve képben voltunk. Mátyást már ismertük korábbról, megbeszéltük, hogy ki hogyan tudja a maga részéről a legtöbbet beletenni a sorozatba, mert mi valóban aktív résztvevői voltunk a zenei oldaláról ennek a produkciónak. Szinte napi kapcsolatban voltunk az egész stábbal, és jól is tudtunk együtt dolgozni. És ennek az volt az igazi visszajelzése, hogy minket, zenészeket konkrétan beleírtak egyes epizódokba, ezáltal a sorozat részévé válhattunk szereplőként is. Rengeteg helyen forgattunk, például Szigetváron, Harkányban, Szombathelyen, Pesten Adyligeten, de még Százhalombattán, Nyíregyházán is. 
 
 - Most már forduljunk a konkrét zenei anyagok felé, hiszen több lemez is megjelent K.G.B. logó alatt. Végig tudunk menni a hozzátok kapcsolható kiadványokon?
 
 - 1993-ban jelent meg Kiss-Gidófalvy Band - K.G.B. néven a Kisváros című album, majd 1995-ben a Szigorúan titkos! lemez. Egy kiadóváltást követően utóbbi még ugyanebben az évben kijött Szigorúan nyilvános! címmel egy új borítóval. Tehát ez a három korong jelent meg a Kisváros TV filmsorozat zenéjével, és ezek anyagát Gidóval kettesben készítettük el. Majd, 1997-ben jelentkeztem egy szólóalbummal, aminek Lábnyomok a parton volt a címe. Ez már az én nevem alatt látott napvilágot, de a borítón fel volt tüntetve a K.G.B. logója is.
 
 
 - Gidó ebben már nem akart szerepelni?
 
 - Nem. Két lemez után, 1995-ben kiszállt. Ha jól emlékszem akkor ment el a Lordba zenélni. Én viszont folytattam tovább. Elkezdtem koncertezni ezzel a zenei anyaggal, oly módon, hogy egy háromtagú zenekarként állítottam színpadra. Mellettem Kelemen Tamás ’Kele’ játszott. Ő egy fantasztikusan jó gitáros, akit ugye az újraindított Fáraóból is lehet ismerni. Egyébként korábban a Manhattan-ben meg az Első Emeletben is játszott. Ő volt tehát a gitárosom, egész fiatalon, 18 vagy 20 évesen, valamint Kocsándi Miki (Kocsándi Miklós, Karthago dobos – a szerk.) lánya, Andrea kongázott. Így hárman koncerteztünk, ahol élőben szólaltunk meg. Volt egy zenei alap – egy basszus meg egy billentyű –, és arra játszottam rá akusztikus gitáron, hoztam a harmóniákat, Kele szólógitározott, Andi meg adta a ritmust. Mindhárman énekeltünk is. Nagyon jó bulijaink voltak, szerettük ezt a dolgot is.
 
 - Ez meddig működött?
 
 - Nem túl hosszú ideig, mert Kelét elhívták a Manhattan-be, így abbamaradt ez a produkció. Közben én kiadtam a már említett Lábnyomok a parton című lemezemet. Ennek anyagával is koncerteztem, egy hattagú zenekarral játszottam. Ez kb. egy-két évig működött. 
Utána meg az én életem is úgy alakult, hogy nem nagyon fektettem ebbe nagy energiát, mert a sors mutatta, hogy nem feltétlenül ez kellene, hogy legyen az életem fő célja, hanem az, amivel azóta is foglalkozom. Nem titok, hogy numerológus vagyok. Ez a fő foglalkozásom, a hivatásom, és tanítok is.
 
 - De kísért a sors, mert most nyáron megjelent a Kisváros antológia…
 
 - Igen, és ez egy fantasztikus dolog, úgy látszik, megint itt van az ideje. De az, hogy a Kisváros, és a formáció is újra felbukkant, Jozénak (Bese Jozefák László, produkciós menedzser – a szerk.) is köszönhető, mert ő szorgalmazta ezt a megjelenést, valamint, a kiadónk, Hartmann Kristóf is azonnal partner volt a dologban, mert azt mondta, hogy a Kisvárost mindenki ismeri. Úgyhogy tulajdonképpen nyitott ajtókat döngettünk. 
 
 
 - Mit tartalmaz ez a hiánypótló kiadvány?
 
 - A háromfelé nyitható digipak megjelenésben két CD található. Az első korong tartalmazza a Kisváros sorozathoz írt összes szöveges szerzeményt, szám szerint 18 dalt, a bónusz diszkre pedig a szólólemezem anyaga került. A bookletben a dalszövegek olvashatóak, valamint a tokon az összes fontos információ megtalálható, mind a sorozatról, mind az akkori albumokról.  
 
 - Most pénteken, a Fáraó zenekar klubestjén, vendégként újra színpadra áll a K.G.B. Milyen műsorral készültök, kik alkotják most a csapatot?
 
 - Annyi dal született anno a sorozathoz, hogy azok hiánytalan előadásához nincsen fizikai kapacitásunk, ezért nem egy önálló bulin lépünk színpadra, hanem azt találtuk ki, hogy mivel mi ketten Gidóval a Fáraó zenekar tagjai is vagyunk, ezért meghívtuk saját magunkat erre az estére a BackStage-be. (nevet) Kimondottan lemezbemutató koncert tehát nem lesz, de egy hosszabb K.G. B.-s blokkal készülünk. Kele is rendelkezik K.G.B.-s múlttal, így ő is adott, és mivel Loui (Gyurik Lajos, dobos – a szerk.) is kéznél van, ezért azonos a felállás, vagyis ugyanaz a négy zenész fog játszani mindkét produkcióban.  
 
 - Azt merjem megkérdezni, hogy esetleg lesz-e folytatás?
 
 - Nyugodtan, mert én a mostani eseményeket a sors üzenetének gondolom. És nincsenek véletlenek. Végeztem egy kis közvélemény kutatást itt-ott, és ezek eredményei teljesen pozitívak voltak. Úgy néz ki, hogy – mivel a lemez is megjelent – elég sokan vevőek lennének erre a produkcióra. Azonban elkiabálni semmit nem akarok, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy azon vagyok, hogy ezt realizáljam.