A terrorszervezet elleni hét ország (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztrália, Olaszország és Németország) részvételével a francia fővárosban rendezett egyeztetésre Oroszország nem kapott meghívást.
"Oroszország fontos szereplő a szíriai ügyben. Tekintettel vagyunk erre a helyére, és azt szeretnénk, ha az erejét az Iszlám Állam elleni harcra koncentrálná, és abbahagyná a lázadó csoportok bombázását, akik maguk is az Iszlám Állam ellen harcolnak" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter a terrorszervezet elleni katonai fellépésről, a hét ország részvételével a francia fővárosban rendezett egyeztetésen.
Ashton Carter amerikai védelmi miniszter szerint "az oroszok rossz stratégiai utat követnek" Szíriában.
"Amíg ez nem változik, nincs megfelelő közös alap az együttműködéshez" - tette hozzá.
Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón a két ország tárcavezetője üdvözölte, hogy az Iszlám Állam visszaszorulóban van Irakban és Szíriában is.
"A kölcsönös erőfeszítéseink meghozták gyümölcseiket. Az Iszlám Állam visszavonulóban van, sikerült az erőforrásaira lecsapnunk. Most kell növelni az erőinket egy összefüggő közös stratégia létrehozásával" - fogalmazott Jean-Yves Le Drian.
Ashton Carter szerint a dzsihadista szervezet elleni harcnak három kulcspontja "az Iszlám Állam nevezetű rák megszüntetése a Moszulban és Rakkában található hatalmi központok felszámolásával, a tumor áttétei elleni harc az egész világban, valamint a hazai lakosság megvédése".
A 130 áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletsorozat után Franciaország egy "nagy és egységes koalíciót" szeretett volna létrehozni az Iszlám Állam ellen, ez a terv azonban nem sikerült az orosz stratégia miatt, jóllehet Párizs és Moszkva egyezteti katonai fellépését Szíriában és Irakban.
A párizsi egyeztetéssel egyidőben Zürichben az amerikai és az orosz külügyminiszter a jövő hétre kitűzött szíriai béketárgyalásokról tanácskozott, és leszögezte, hogy nem akarja a béketárgyalások elhalasztását.
Szergej Lavrov a találkozó előtt még azt mondta: "majd meglátjuk", hogy lesznek-e egyáltalán tárgyalások. Utóbb viszont kijelentette: egyetértettek John Kerryvel abban, hogy a tárgyalásokat meg kell kezdeni a kijelölt, január 25-i időpontban. "Egyáltalán nem áll szándékunkban januárról februárra halasztani a kezdést" - hangsúlyozta.
Az Egyesült Államok Brüsszelben hívta tárgyalóasztalhoz februárra a nemzetközi koalícióban résztvevő mind a 26 ország védelmi miniszterét, miközben Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter a 46. Világgazdasági Fórum egyik ülésén Davosban azt mondta, hogy "nincs katonai megoldás a szíriai válságra".
A 2014 nyarán kezdődött légicsapásoknak köszönhetően most először szorult vissza az Iszlám Állam a szíriai Kobaniban és Szindzsárban, valamint az iraki Ramádiban. A külföldi dzsihadisták toborzását azonban folytatja a dzsihadista szervezet. Párizs szerint hetente legalább száz külföldi csatlakozik az Iszlám Államhoz, amely szombaton indított támadást a még a szíriai kormányerők által ellenőrzés alatt tartott Deir-ez-Zór városa ellen.
A párizsi merényletek óta a nemzetközi koalíció növelte a légicsapásokat az Iszlám Állam felügyelete alá tartozó olajtermelő létesítmények ellen, amelyek a legfőbb bevételeket biztosítják a dzsihadistáknak. Washington azt szeretné, ha a koalíció tagjai, még hatékonyabban lépnének fel. Ashton Carter szerint ehhez újabb felderítő repülésekre, további különleges erőkre, közlekedési és logisztikai eszközökre van szükség.
A párizsi megbeszélésen a líbiai helyzet is szóba kerül, ahol a dzsihadisták a politikai káoszt megpróbálják kihasználni a befolyásuk növelésére. Az országban egyébként kedden egységkormány alakult, amelynek támogatására számít a nemzetközi koalíció az Iszlám állam elleni katonai hadműveletek esetleges líbiai kiterjesztése esetén.