A régészek egy építkezés megkezdése előtt még idén februárban rutinból feltárást végeztek az ukrán főváros központjában és megtalálták a középkori város egyik részét, amely hét méterrel volt a föld alatt. A földben faházak maradványára leltek, amelyek talán még a Kijevi Rusz idején épültek.
Kijevi Rusz és az elődök
A Dnyeper-parti hely kiváló helynek számított, a varégok nem véletlenül választották egyik központjuknak. Előtte szkíták, hunok és utódnépeik uralták a területet. Aszkold is egy szkíta utód uralkodó lehetett, aki a varégoktól megpróbálta megóvni a térséget. A város középkori történelme nem kellően ismert, eddig Kijev központjából előkerült leletek alapján egy-két templomi maradványról tudtak a szakemberek. A virágzó várost 1240-ben a mongolok felégették ugyan, de a település újjáépült.
A feltárási munka
Az előkerülő leletek meglepték a régészeket, ugyanis egy sétálóutcát találtak a Rostova téren, Podilban, a Dnyeper-folyó mellett. A régészek elmondták, hogy a város központjának számító Podilt alaposan kutatták korábban, ezért lepődtek meg, hogy most 12. századi házak maradványait találták meg. Az ásatásról érmék, gyöngyök, kerámia töredékek kerültek elő. A tárgyakat a 11-13. század közé keltezték. A leletekből arra következtettek, hogy a település rendkívül sűrűn lakott volt. Sőt, arra is felhívták a figyelmet, hogy a lakosok a folyó partján is megtelepedtek. Korábban úgy vélték, hogy a Magyar-domb volt az egykori városmag. Ezen a helyen áll egyébként Aszkold sírja is. A régészek elmondták, hogy a feltárás alapján a középkori Kijev nagyobb volt, mint gondolták.
A közeljövőben fel szeretnék tárni a térhez közeli templom maradványt, ahol talán egy temető is rejtőzik. Erre azért van szükség, hogy ezáltal is pontosabb képet nyerjenek a város egykori lakóiról.