Fenntartható fejlődés, evolúciós zsákutca és spoiler-veszély

Nyílván már az is jól rávilágít a hazai környezetvédelem sanyarú helyzetére, hogy az agráriumért felelős tárcavezető viszi a magyar természeti erőforrások (értsd: termőföld, erdők) ügyét. S bár létezik ökológiai gazdálkodás is (a világon), azonban
a nagybirtokos, GDP-orientált mezőgazdaság érdekei általában nem egyeznek a fenntarthatóságot szolgáló célkitűzésekkel.
A bizottságot természetesen arról tájékoztatta Fazekas Sándor, hogy még soha ennyi pénzt nem áldoztak zöld célokra, projektekre, mint amennyit 2015-ben a Fidesz-kormány felhasznált természeti kincseink megőrzésére. Az ilyen beszámolók alkalmával, óriási összegekkel szokás dobálózni, most is megtudhattuk, hogy 2020-ig (tehát az EU-s ciklus végéig) több mint 3000 milliárd (jól olvasták, háromezer milliárd) forintot fognak környezetvédelmi célokra fordítani.
 
Való igaz, a hazai fenntartható fejlődést szolgáló törekvéseknek minden fillérre szüksége van (meg persze egy önálló minisztériumra is), és számos (számtalan) területet fel lehet sorolni, amelynél az állami szerepvállalás gyakorlatilag teljesen visszaszorult.
 
Ennek egyik leglátványosabb eleme a hazai kármentesítés helyzete. Mint ismert, az Országos Környezeti Kármentesítési Programra (OKKP) nem jutott pénz a központi büdzséből, a felmerülő költségeket EU-s forrásokból állná az Orbán-kormány. Így fordulhat elő, hogy az állam képtelen hatékonyan fellépni az olyan méreggócok ellen, mint az Illatos úti, vagy a balmazújvárosi veszélyes hulladék lerakat.

Az Orbán-kormány intézkedései tűzoltó jellegűek, mindig csak a civil, lakossági jelzésekre cselekszenek, nem pedig a megelőzésre fektetik a hangsúlyt

- magyarázta Kepli Lajos, a Jobbik politikusa.
 
A bizottsági meghallgatások általában egyazon metódus alapján zajlanak: az ellenzéki képviselők kérdeznek, a kormánypártiak hallgatnak, esetleg a telefonjaikat babrálják. Most is hasonló volt a felállás, de Heringes Anita (MSZP), Sallai Róbert Benedek (LMP), és a már említett Kepli Lajos mellett a fideszes Bencsik János is érdemben részt vett az eszmecserében, amely során kiemelten sok szó esett még
a hazai (kommunális) hulladék-gazdálkodásról, a szállópor okozta egészségügyi helyzetről, fűtési korszerűsítésekről, Bős-Nagymarosról (illetve a hágai perről), valamint a sajátosan értelmezett nukleáris alapról, és a kormányhivatalokról egyaránt.
Természetesen szóba került az állami tulajdonú termőföldek értékesítése is, a bizottságban elsősorban a Natura 2000 besorolású földrészek szerepét emelték ki; a tárca szerint az oltalom nem egy adott területre vonatkozik
- emlékeznek milyen ügyesen raktak arrébb egy ilyen Natura 2000-es területet a győri Audi-gyár bővítése során? -,
míg Sallai Róbert Benedek szerint ezek helyrajzi számokhoz kötöttek.

A legérdekesebb, szakmai alapokon nyugvó vita azonban a hulladékgazdálkodás körül zajlott. 

A Zöldhíd Nonprofit Kft. példáján keresztül mutatta be korábban az Alfahír az ágazat szereplőinek sanyarú helyzetét. Az önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások a megszűnés szélére sodródtak a rezsicsökkentéssel
(spoiler-veszély: "2017-ben lesz rezsicsökkentés. Miért ne legyen, ha lehet." - Fazekas Sándor),
illetve a számtalan különadóval (pl.: útdíj) járó kiadások miatt, ezzel szemben Fazekas arról tájékoztatott, hogy a rendszer működőképes, a jelenlegi csak egy átmeneti időszak, és legalább 30-40 százalék tartalék van még az ágazatban. 
 
Ezzel kapcsolatban szóba került a hulladék-égetés is, mint a feldolgozás végső megoldása. Bencsik János arra figyelmeztette a kormány képviselőit, hogy ehhez drága technológiára van szükség, csak így lehet fenntartható struktúrát kiépíteni. V. Németh Zsolt államtitkár válaszában egyrészt elismerte a magasabb költségeket, másrészt viszont
evolúciós zsákutcának nevezte a hulladék végtelenségig tartó válogatását,
amiből leszűrhetjük, hogy a kormány nem állt el a hulladékégetési szándékától, és égetőket fog telepíteni az országba.
 
Kis színesként jegyezzük meg, hogy szóba került a Molnár János-barlang is; ugyanis a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó páratlan természeti képződmény felett egy titokzatos vállalkozói köt vette át az irányítást...