A 27 uniós tagállamból csak 25. helyet foglalja el Magyarország, ha az inflációs rátákat sorba rakjuk, de összeurópai viszonylatban is magasnak nevezhető a hazai pénzromlási mutató – derül ki a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss cikkéből.
Mint arról a múlt héten beszámoltunk, az előzetes várakozásokkal ellentétben a hazai infláció éves alapon 4,2 százalékról 4,4 százalékra gyorsult.
A Privátbankár cikkéből kiderül,
az Európai Unión (EU) belül csak Romániában és Észtországban magasabb ez a statisztikai mutató (5,45, illetve 4,5 százalék), mint nálunk,
ezzel szemben Cipruson épp a 0,2 százalékos defláció okozhat egész másfajta gondokat.
Az EU-n kívüli európai országok közül Törökországban már „csak” 35,41 százalékos a pénzromlási ütem (korábban ez 60 százalék is volt), a két háborúzó országban, Ukrajnában, illetve Oroszországban 15,9, illetve 9,9 százalék.
A régiónkban, a posztszocialista országokban a mutatók:
– Románia: 5,45 százalék,
– Szlovákia: 4,1 százalék,
– Lengyelország: 4 százalék,
– Bulgária: 3,7 százalék,
– Horvátország: 3,5 százalék,
– Csehország: 2,4 százalék,
– Szlovénia: 1,8 százalék.
Magyarország az úgynevezett visszatekintő reálkamatok összevetésében is a hatodik legrosszabb adattal bír. Ez azt mutatja, hogy mekkora a különbség az adott ország jegybanki alapkamata és inflációs rátája között. Itt az élen Törökország áll 10,59 százalékkal, majd jönnek az oroszok 10,1 százalékkal. Az EU-tagok közül Ciprus 2,35 százaléka után Magyarország következik 2,1 százalékkal. Észtországban mínusz 2,35 százalék, míg Szlovákiában mínusz 1,95 százalék a reálkamat.