Előre megbeszélten adtak le érvénytelen szavazatokat a Hallgatói Önkormányzat küldöttei az ELTE BTK április 30-ai dékánválasztó Kari Tanács ülésén. Döntésüket az akkori HÖK elnök, Sujtó Attila az oktatóktól érkező nyomásgyakorlással indokolta - írja az Átlátszó Oktatás.
Az ELTE BTK hamarosan leköszönő dékánja, Dezső Tamás helyére ketten, a 2011 óta dékán-helyettesként dolgozó Brenner Koloman és a Régészettudományi Intézet igazgatója, Borhy László pályáztak. Sokáig úgy tűnt Brenner lesz az egyetlen jelölt, Borhy az utolsó pillanatban nyújtotta be pályázatát. Az oktatók többsége a régész professzor mellé állt - ám a dékánt megválasztó testület egyharmadát adó hallgatói képviselők döntése így is sokat nyomhatott a latban. Nem is akarták a véletlenre bízni.
A HÖK vezetősége két nappal a voksolás előtt döntött arról, hogy képviselőik Brennerre fognak szavazni. Másnap az addigi burkolt utalgatásokat felváltották a nyílt fenyegetések és zsarolások.
Több Kari Tanács-tagunknak tettek olyan megjegyzéseket, utalásokat oktatók, hogy jól fontoljuk meg, kire fogunk szavazni. Volt olyan intézet, ahol a tanár megüzente az egyik hökösnek, hogy gondolja át a döntését, mert ő lesz majd a mesterszakos felvételi bizottságában.
- mondta el az Átlátszó Oktatásnak Sujtó Attila, akkori HÖK elnök. Végül a hökösök azt a döntést hozták, hogy csak egy-egy voksot adnak le mindkét jelöltre, a többiek pedig érvénytelenül szavaztak. Sujtó a Kari Tanácsban felszólalt, és világosan megindokolta, miért döntöttek így. Bár Mezei Barna rektor, és Dezső Tamás leköszönő dékán is vizsgálatot ígért, az ügyben azóta nem történt lényegében semmi.
Csak konkrét esetekben
A hallgatók fenyegetésénél és zsarolásánál csak Borhy László nyilatkozata hátborzongatóbb. Az újonnan megválasztott dékán a botrányos voksolást annyival intézte el:
Jelezték neki, hogy voltak nyomásgyakorlásos esetek, de ezekre konkrét példát nem tud. Felelősségre vonás pedig szerinte is csak konkrét esetekben lehetséges.
Vagyis azt várnák el az oktatóknak kiszolgáltatott, egyszer már befenyített hallgatói képviselőktől, hogy ők álljanak elő, és nevezzék meg, kik zsarolták őket. Arról persze szó sincs, hogy indítanak egy vizsgálatot, amelyben egyenként meghallgatják a hökös képviselőket, és a végére talán összeállna a kép. A sokat emlegetett lista-botránynak sem voltak konkrétan megnevezett felelősei, mégis egyetemi vizsgálat és feljelentés lett belőle.
Alig kevésbé cinikus György Péter megszólalása. Az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója megerősíti Borhy álláspontját, majd arról elmélkedik, mennyire rossz, hogy a HÖK-ös kari tanácsi képviselők egységesen, frakcióban szavaznak. Szerinte jobb lenne, ha "egyéni döntést" hoznának, és "a saját lelkiismeretük, egyéni hitvallásuk" szerint szavaznának. (Így mellesleg könnyebb volna egyenként "rábeszélni" őket a "megfelelő" döntésre, de ezt persze a tanár úr nem említi.)
Az ELTE egyetemi közéletét jól ismerő forrásunk szerint nem csak a hallgatói képviselőket, de az oktatók egy részét is alaposan meggyúrták a választás előtt. Úgy tudjuk, az EMMI, és Palkovics László felsőoktatási államtitkár alig burkoltan jelezte, hogy Borhyval szívesebben működnének együtt a kar vezetőjeként. Forrásunk szerint az egyébként kifejezetten liberális, tehát ellenzéki érzelműnek ismert György Péter is Borhyt támogatta a kampány során.