Péntek este a „via dolorosá”-t követően a Colosseum előtt elhangzott meditációjában Ferenc pápa kiemelte, hogy napjainkban a keresztények is „a közömbösség által megkeményített szívek áldozatai”.
Szomorúnak nevezte, hogy a hazájukban dúló konfliktusok elől menekülőket "zárt ajtók és politikai számítások miatt páncélba burkolt szívek várják", de a keresztút során többször kitért arra is, hogy korunk az emberi jogok elismertetésével henceg, miközben kiskorúakat, férfiakat és nőket „adnak-vesznek az új emberpiacokon”. A katolikus egyházfő az alkalmat arra is kihasználta, hogy bírálja a haszonlesést és a hatalmat. Kitért arra, hogy vannak olyan családok, amelyeket "szétrombolt az árulás és a rosszindulat és az önzés ártalmas kísértése".
Ferenc pápa a világ egyik keresztjének nevezte, hogy lehetnek emberek, akik "éheznek a kenyérre és a szeretetre". Másokat "elhagyják még a saját fiaik és rokonaik". Ugyancsak a világ keresztje, hogy "népek szomjaznak az igazságra és békére" és "nincs meg nekik a hit vigasza".
Bírálta
Megemlítette azokat a hívőket is, aki Isten szavainak megfelelően akarnak élni", de "háttérbe szorítják és még a saját családtagjaik is". Mások, akik "megpróbálják elvinni a világnak Isten fényét, nevetségessé és megszégyenítetté téve érzik magukat".
Az egyházfő röviden kitért a klímaváltozásra, „közös otthonunk komolyan fonnyadozik a kapzsiságtól és hatalomtól elvakult, önző szemeink előtt”, valamint az egyház nehézségeire is felhívta a figyelmet, amit „kívülről és belülről is ostromolnak” és ami még a „megkereszteltekhez is csak nehezen tudja elvinni az Úr szeretetét.”
Ferenc pápa végül felemelte szavát az emberek gyengeségei, a képmutatásuk, az árulásaik, bűneik és megszegett ígéreteik ellen.