A Fidelitas azt kéri a kormánytól, hogy tegyen meg mindent az internet áfájának 5 százalékra csökkentése érdekében. Mindezt annak ellenére kérik, hogy az Európai Bizottság ezt nem támogatja – mondta Böröcz László elnök a szervezet szombati tisztújító kongresszusán, Székesfehérváron. Az eseményen Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a kérésre reagálva kijelentette: ha a kormány mások támogatását is bírja, bele fog vágni a döntésbe. Kifejtette: a kormány 2018. január 1-jétől 5 százalékra tervezi csökkenteni az internet-szolgáltatás áfáját, az Európai Bizottság azonban mereven ellenzi ezt. A kérdés beletartozik abba a körbe, amiről a nemzeti konzultációt elindították.
Fenti hírt az MTI tette közzé, aki azonban van annyira mazochista vagy épp elvetemült, hogy figyelemmel követi a költségvetés és az azzal szorosan összefüggő adótörvények vitáját, annak egyből déjà vu érzése támadhatott. Nem véletlenül.
Az internetáfa csökkentése ugyanis már 2015 májusában szóba került. A frissen Fidesz-kézbe került Napi Gazdaság (az egykor szebb napokat látott lap ma Magyar Idők néven fut) alig több mint fél évvel az internetadó elleni tüntetéshullám után így írt: „jövő januártól csökkenhet az internet-előfizetés áfája”. A lap akkori információi szerint 2016 januárjában 27 százalékról 18-ra mérséklik a kulcsot.
Csak buliznak és beszélgetnek a fidelitasosok
Forrásaink szerint a szervezet mélyrepülése Böröcz László megbízatása után gyorsult fel, aki a Rubikont annak idején a provokátorfigyelő bevetésével lépte át. Nem is azért, mert a bolsevik eszköz egy rossz ötlet nyomán született, hanem mert a Fidelitas ezzel együtt hagyta el a maradék, egyébként is korlátozott önállóságát és önkontrollját.
Már akkor több szakember felhívta a figyelmet, hogy ez nem ilyen egyszerű. A hatályos uniós szabályozás, melyet Magyarország is elfogadott (konkrétan a 112/2006/EK irányelv, amit a szakzsargon HÉA-irányelvként ismer), csak termékek és szolgáltatások meghatározott körében engedélyezi a normál adókulcstól (idehaza az Európa-csúcsot jelentő 27 százaléktól) eltérést. Az internetszolgáltatás azonban nincs ebben a körben. Marad tehát a „szabadságharc”.
– Szinte kizárt, hogy Brüsszel csak Magyarország számára engedélyezze az internetre kedvezményes adókulcs alkalmazását, az pedig egyenesen lehetetlen, hogy erre január 1-jéig rábólintsanak – nyilatkozta a Bar!kád hetilap (Bar!kád, 2015/20., 23. o.) kérdésére egy adózási szakember 2015 májusban. – Az EU egyes tagállamoknak a fordított áfa lehetőségét szokta megadni, de azt is csak akkor, ha az adott termék esetében nagy a csalás volumene, és a tagállam alapos hatástanulmánnyal kétséget kizáróan tudja bizonyítani, hogy a főszabálytól eltérés fehéríti a gazdaságot, de nem jár jelentős adóbevétel-kieséssel. Itt inkább arra gyanakszom, a Fidesz kapott egy fülest, hogy az EU az irányelv módosítására készülhet, ezt lovagolják meg ezzel a sajtóban történő kiszivárogtatással – tette hozzá akkor az adószakma ismerője.
2016. január 1-jével nem is, de rá egy évre, 2017. január 1-jével be is vezették a kedvezményes, de csak 18 százalékra csökkentett adókulcsot az internetszolgáltatásra. Hogy a fideszesek miért nem mertek bátrabbak lenni, és rögtön a legalacsonyabb, 5 százalékos adókulcsot bevezetni, az rejtély. A Jobbik ugyanis módosító indítványában erre tett javaslatot. A parlamenti vita során Szilágyi György, a nemzeti néppárt vezérszónoka is kitért rá:
„Aztán itt van az internetáfa kérdése. Az internetáfa csökkentése ismét egy jó irányba tett, ugyanakkor bátortalan lépés. Először is, most még érvényes a 2006/112/EK uniós irányelv, az úgynevezett HÉA irányelv, amely taxatíve megszabja, mely termékek és szolgáltatások sorolhatók kedvezményes áfakörbe. Az internetszolgáltatás egyelőre nem tartozik ide. Tudjuk, sajtóhírek már szóltak arról, hogy az új, készülő irányelv értelmében az uniós tagállamok nagyobb szabadságot kapnának a kedvezményes kulcs alkalmazására. (…) De visszatérve ezekre a bennfentes információkra, amelyek alapján meglépi az internet kedvezményes áfakörbe sorolását, ezt értjük. Mi azonban azt mondjuk, ha lúd, akkor legyen kövér. A Jobbik az internet áfáját nem 18, hanem 5 százalékra csökkentené. Lázár János miniszter úr szerint a 18 százalékra csökkentés 13-15 milliárd forint bevételkiesést okoz. Szakembereink kiszámolták, az 5 százalékra csökkentés további 19-22 milliárd forintba kerülne. Ez épp annyi, mint amennyit a Fidesz Rogán Antal propagandaminisztériumának szán. Ezért Novák Előd képviselőtársam azt kezdeményezte, hogy az internetszolgáltatás áfakulcsa legyen 5 százalék, és a költségvetési egyensúly megtartása céljából a teljesen felesleges propagandaminisztériumot szüntessük meg. Nincs szükség a fideszes önfényezésre, viszont égető szükség van az internethasználók körének további bővítésére.”
Az internetáfa 5 százalékra csökkentéséről a Jobbik külön szavazást kért. Akkor a Fidesz és a KDNP képviselői, köztük a magát most szabadságharcosként feltüntető Rogán Antal propagandaminiszter is nemmel szavazott.
Rogán tegnapi nyilatkozata egyébként meglepően inkonzisztens. Mint fentebb idéztük, „ha a kormány mások támogatását is bírja, bele fog vágni a döntésbe”. Ugyanakkor rögtön utána ki is jelenti, hogy a kommunikáció ifjú titánjai nyitott kapukat döngetnek: az ötszázalékos internetáfa azok után, hogy a fideszesek tavaly leszavazták, most már szerepel a jövő évi adótörvénycsomagban.
És hogy mekkora kamu a Brüsszel elleni adószabadságharc? A nemzeti konzultáció állítása szerint „Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat.” Rogán szerint pedig „a kérdés beletartozik abba a körbe, amiről a nemzeti konzultációt elindították.” Az Európai bizottság viszontválaszában keményen helyre teszi Orbánékat:
„Az Európai Bizottság nem avatkozik be a nemzeti adópolitikákba, és ez nem is célja. Az adózással kapcsolatos uniós szabályokról a tagállamok egyhangúlag döntenek, tehát a jelenlegi uniós szabályokat a magyar kormány jóváhagyta.”
Ez még önmagában csak süket szövegelés lenne, de az uniós szakpolitikusok szó szerint földbe döngölik a Habony-Finkelstein-páros propagandistáit:
„Magyarország csökkentett áfát vezetett be az internetszolgáltatásokra, megszegve ezzel az uniós szinten, Magyarország egyetértésével kialakított szabályozást. A Bizottság ezért felhívta a figyelmet a Magyarország által is jóváhagyott szabályokra. A Bizottság az idén javasolni fogja, hogy a tagállamok szabadabban rendelkezhessenek az áfakulcsokról. A javaslat elfogadásához az összes tagország egyhangú jóváhagyására lesz szükség.”
Hogy érthető legyen: ugyan szabadságharcot vívtok, de miután úgyis ebbe az irányba fog változni a szabályozás, így legyen egyszer gyereknap! Cserébe bevisznek egy gyomrost Orbánnak a 27 százalékos áfával:
„Bár az EU tagországai csak az áfaszint minimumát határozták meg, a magyar kormány 27 százalékos áfa alkalmazása mellett döntött. Ez Unió-szerte a legmagasabb áfakulcs.”
A Fidelitas tehát egy tavaly a Fidesz által már leszavazott, de idén már benyújtott, és tulajdonképpen Brüsszel által sem kifogásolt tervezetért vonul csatába. Hogy is mondta Horn Gábor? „Ez kemény! Ez a csapat kemény!”
Barna S. Ödön