Interjút adott a 24.hu-nak Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki elárulta:
Az interjúból az is kiderül, hogy az Európai Űrügynökségnél elvileg nyitott a verseny, bárki küldhet kiképzésre embert, ám rengeteg szempontot figyelembe kell venni, mire a gyakorlatig el is juthat egy űrhajósjelölt.
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos viszont szentül hiszi, hogy Magyarország még időben szállt bele ebbe az űripari versenybe, sőt igazából ki sem szállt, 70 éve benne van, és a magyar szakembergárda nagyon jónak mondható világviszonylatban is. Azonban aki tűkön ülve várja, hogy mikor küld már Magyarország újabb asztronautát a kozmoszba, annak Ferencz Orsolya szerint még egy kicsit türelemmel kell lennie:
"Nyilván nagyon nagy álom ez minden nemzet számára, de nekünk nem a közeljövőben fog megvalósulni."
A miniszteri biztostól azt is megtudhattuk, hogy Magyarország az Európai Unión belül egy közepes, világviszonylatban kis országnak tekinthető, így szerinte számunkra a legfontosabb az űripar és a kutatóhelyek megerősítése, mert a kozmosz militarizációjában hazánk nem vesz részt.
"Mindig a dozimetriával kezdem a felsorolást, mert ehhez kapcsolódnak a legsikeresebb eszközsorozataink, mint a Pille vagy a Matrjoska. De nemcsak az űrállomáson lévő dózismérésről beszélünk, erre épülnek műholdas sugárzásmérők is. A másik ilyen állandó dicsőségünk a fedélzeti adatgyűjtés, számítógépes és fedélzeti elektronika, illetve a tápegységgyártás, kommunikáció, fontosak a hullámméréseink, és az anyagtudományok is. Utóbbiak annyira, hogy például a Sentinel műholdcsaládhoz szerkezeti elemeket szállít be magyar cég. Az űrélettanban is nagyon komoly eredményeink vannak" - sorolta a különféle eredményeket Ferencz Orsolya, aki azon dolgozik, hogy általános iskola felső tagozatában, illetve a középiskolában valamely természettudományos képzéshez vagy konkrét tantárgyhoz hozzá tudják kapcsolni a tanárok az űrkutatás témáját.
A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy
Ferencz Orsolya szerint ez
"nem egy rossz összeg",
bár szerinte régiós összehasonlításban még így sem járunk az élen ebből a szempontból.
Irány a Mars! | Alfahír
A NASA prioritásai között az elmúlt években ismét előkelő helyre került a Mars-projekt. 2014 januárjában az űrügynökség bizonyítékokat mutatott be arra vonatkozóan, hogy az ősi Marson adottak voltak az élet kialakulásának feltételei, ezután az Opportunity és a Curiosity marsjárók feladatát is módosították és az ilyen jellegű kutatásokat állították célkeresztbe.