Tényleg csak a hardcore közgazdászok számára tartogathat izgalmas eseményeket az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülése. Különösen igaz ez olyan törvényjavaslat tárgyalásakor, mint a zárszámadási törvény, ahol a képviselők megállapítják, a büdzsé eredeti tervezetéhez képest ténylegesen hol és mennyivel tért el a kabinet.
A 2020-as zárszámadás részletes vitájáról kedden tárgyalt a bizottság, amin megjelent Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár is jó pár vaskos dosszié társaságában, az államtitkár pedig valóban szakmai válaszokat adott a felmerült képviselői kérdésekre.
Tudni kell, hogy a parlamenti bizottságokban engedélyezett az úgynevezett „kétkezes szavazás”, azaz a halaszthatatlan közfeladatot ellátó képviselő előre jelezve meghatalmazhatja valamelyik bizottsági társát, hogy fejtse ki az ő véleményét is, valamint szavazzon is helyette. A hétfői ülésen is volt ilyen, nemcsak hiányzó fideszesek, hanem hiányzó ellenzékiek is megbízták társaikat helyettesítéssel. (Így az MSZP-s Mesterházy Attilát a DK-s Varju László, az LMP-s Hohn Krisztinát pedig a jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita helyettesítette.)
A javaslatok tárgyalása úgy zajlik, hogy először az előterjesztő (kormány, jelen esetben az államtitkár) elmondja az általánosságokat, erre a képviselők feltehetik kérdéseiket, majd erre válaszol az államtitkár, az erre felmerülő újabb kérdéseket ismét feltehetik a képviselők, arra megint válaszol az államtitkár és így tovább.
és mivel a zárszámadás során több tízezer milliárd forinttal kell elszámolnia a mindenkori kormánynak, érthető is, hogy a mindenkori ellenzék szinte az utolsó fillérig kíváncsi arra, hogy
A hétfői ülésen az történt, hogy miután első körben minden felszólalni szándékozó képviselő feltette a kérdéseket, és azokra az államtitkár meg is adta a választ, a bizottság alelnöke, a fideszes Szűcs Lajos nagyjából másfél órával a bizottsági ülés kezdete után
és kerüljön sor szavazásokra. Amit a kormánypárt szolgalelkű képviselői meg is szavaztak. A Házszabály szerint pedig ezt követően csak legfeljebb öt percben van lehetőség egy-egy képviselői reakcióra.
A bizottság jobbikos tagja, Potocskáné Kőrösi Anita megkeresésünkre azt mondta, két megszólalása után a felmerülő újabb kérdéseket már nem tudta feltenni, mert az ügyrendi döntés után már nem volt rá lehetőség.
Van, amikor négy-öt órán keresztül tart egy ilyen vita, és most semmi olyan nem hangzott el részünkről, amit egyébként ne szoktunk volna mondani
– mondta a képviselő asszony, aki azt is elárulta, az államtitkári választ követően az önkormányzatiságot érintő ügyekben szeretett volna mélyebbre ásni, mivel
A másik téma, ami nekem ilyen szívfájdalom, hogy kormányzati kommunikációra költött sokkal többet a kormány, és ezt mindig mondvacsinált okokkal próbálják leplezni – folytatta Potocskáné Kőrösi Anita, aki azt is hozzáfűzte, nem érti, miért volt szükség a kérdések félbeszakítására, nem tudja, hogy a fideszesek
A képviselő asszony kérdésünkre azt mondta,
a bizottság kisebbségi véleményének előadójaként összesen 30 perc fog rendelkezésükre állni (a bizottság mind a négy ellenzéki tagja jelezte, hogy a plenáris ülésen kifejtenék a bizottság kisebbségi véleményét, ami fejenként átlagosan hét és fél percet jelent – A szerk.). Emellett pedig a Jobbik frakciónak talán nyolc perce lesz elmondani álláspontját a javaslatról – tette hozzá.
A bizottsági ülést Varju László bizottsági elnök Facebook-oldalán közvetítették, az ominózus szavazásra 1:32:30-nál kerül sor.
A parlament a zárszámadási törvény részletes vitáját a november 8-ával kezdődő héten, várhatóan szerda-csütörtök magasságában fogja tárgyalni.