Szathmáry Kristóf és Kósa Lajos törvénytervezete szerint a munkaórák szabályos számának a jelenlegi egy helyett három év alatt kell kijönnie, de 12 hónap alatt a heti munkaidő nem lehet majd átlagosan több 48 óránál. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenlegi 250 helyett 400 órára nőne az egy esztendőben elrendelhető túlórák száma.
Kósa Lajosék 100 órával emelik a túlórakeretet, mert szerintük az emberek többet akarnak dolgozni
A törvénymódosítás csak azokra vonatkozna, akiknek kollektív szerződésük van. Ha a javaslatot elfogadják, a munkaórák szabályos számának három év alatt kell kijönnie, de 12 hónap alatt a heti munkaidő nem lehet majd átlagosan több 48 óránál. A Fidesz most közleményben magyarázta el, miért jó ez a javaslat: azért, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse, ne legyen ezelőtt bürokratikus akadály.
A jobbikos Pintér Tamás tegnapi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet:
a túlórák számának növelése heti plusz egy munkanapot jelent, a munkáltató ezzel lehetőséget kapna, hogy minden szombaton behívja a dolgozóját, így egy dolgozó egy év alatt 14 havi munkát is végezhetne.
A Jobbik család-, hanem életellenesnek tartja a tervezett módosítást és a szintén heves tiltakozást megfogalmazó szakszervezetekkel együtt fog küzdeni a módosítás ellen.
Rabszolgának nézi a munkavállalókat a Fidesz - a szakszervezetekkel együtt torpedózná meg a javaslatot a Jobbik
"Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők gondoltak egyet, és úgy keltek fel kedden, 8 óra pihentető alvás után, hogy miért ne dolgoztassák hülyére a magyarokat, mert ők ezt is megtehetik. Miért maradjon a dolgozónak heti egy pihenőnapja, ha elég neki havi egy is?
A névleges ötletgazda, Kósa Lajos szerint azonban még örülhetnek is a munkavállalók a tervezett változásoknak.
„Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során.”
- mondta a Magyar Időknek a fideszes politikus, aki hangsúlyozta: a javaslat lényege, hogy aki akar, vállalhasson több munkát, "anélkül, hogy erre kényszerítenék".
Ez papíron így is van, ám, aki – Kósa Lajossal ellentétben – élete során dolgozott már magyar munkahelyen, az tisztában lehet azzal, mit jelent, ha a jogszabály szerint bármilyen plusz terhelést ”„önkéntesen" lehet vállalni:
többet melózol ugyanannyiért, vagy kirúgnak.
A három évre elosztott túlórakeret elvileg azt is jelentheti, hogy, ha a munkaadó túl sokszor „kér” többletmunkára, akkor a harmadik évben már alig kell dogoznunk. Csakhogy addig simán kirúghatnak.
Kósa szerint egyébként nincs más dolgunk, mint a több melóért jobb körülményeket, magasabb fizetést kérni, a szakszervezetek pedig a kormány helyett a munkaadókkal küzdjenek e nemes célokért.
Ez elvileg megint csak jól hangzik – csak épp nem attól a kormánytól, amely
a Munka Törvénykönyve többszöri módosítgatásával szinte betonba döngölte a a Magyarországon eleve nem herkulesi erejű érdekvédelmi szervezeteket.
Egyébként tavaly tavasszal a fideszes Bánki Erik már előállt egy hasonló elképzeléssel, ám akkor még a hatalmas felháborodás hatására lekeverték az ötletet. Azóta viszont már lezajlottak a választások, meglett a harmadik kétharmad is, így már semmi akadálya annak, hogy a belünket is kidolgoztassák a következő négy évben.