Fideszesek a szőnyeg szélén

Ahogyan korábban mi is beszámoltunk, a Fidesz az önkormányzatokat is befogta a referendum érvényességének érdekében, ám az utóbbi hetek közvélemény-kutatásainak ismeretében (és főleg a párt belső mérései alapján) szinte borítékolható volt, hogy ezt szinte lehetetlen elérni, így a fő kommunikációs panel is változott: az eredményesség helyébe a NEM-ek - szintén borítékolható - túlnyomó többsége, és a baloldali ellenzék komolynak nehezen nevezhető bojkottja került előtérbe (a lapunkat hullámokban elárasztó, láthatóan egy kommunikációs sablon mentén dolgozó bérkommentelő-áradat is azt mutatja, a népszavazás kudarcát igyekeznek áttolni a két, alapállásában homlokegyenest ellentétes politikát folytató baloldali és jobboldali ellenzékre).

Míg ez a baloldalnál egyszerűen felépíthető, lévén ők még a népszavazást magát is elutasították, ráadásul az ottani kis- és mikropártok többnyire egymásnak, vagy néhol maguknak is ellentmondva hol a bojkott, hol az érvénytelen, vagy hol (MSZP) a NEM mellett kampányoltak, konzekvens álláspontot a súlytalan, néhány százalék környékén beállt pártok szintjétől nem lehetett tapasztalni.
 

Látható viszont, hogy a Fidesz új csapásiránya, hogy a Jobbikra is igyekszik rátolni a népszavazás bukását, ami már csak azért is lesz nehéz feladat a szempontjukból, mivel az ellenzéki párt folyamatosan és erőteljesen a NEM mellett kampányolt, sőt, a párt alelnöke, a migráció által legsúlyosabban érintett és legkeményebben küzdő magyar település polgármestere, Toroczkai László maga is a kampány arcává vált.

Toroczkai László szavaz

Ahogyan az is ismert, hogy a Jobbik által szorgalmazott alkotmány-módosítást az érvénytelen népszavazás után is keresztül viszi a Fidesz, ilyen értelemben a népszavazásra elköltött mintegy 17 milliárd forint is tökéletesen felesleges volt, azon kívül, hogy Brüsszel és a baloldali média örömködhet a bukáson, sőt, hallgathatjuk győzelemittas és a valóságtól brüsszeli értelemben vett, rugalmas elszakadást folytató Gyurcsány Ferenc nyilatkozatait.

 

A PM, vagyis már csak P, a MOMA, és az Együtt elnökei a szavazás után. Hárman kitesznek vagy három százalékot.

Budapest, és megyei jogú városok

A korábbi választásokhoz képest megfordult a trend, ezúttal a fővárosban maradt el jelentősen a részvétel. Az országos 43,8 százalékhoz képest a Hassay Zsófia vezette VI. kerületben 35,61, Vattamány Zsolt vezette VII. kerületben 33,39, vagy épp a népszavazási kampány egyik arcaként is bevetett Kocsis Máté saját terepén, a VIII. kerületben csupán 32,45 százalék volt a részvétel. Ez utóbbi már csak azért is kínos, mert pontosan Kocsis állt bele leginkább a kampányba, és beszélt súlyos következményekről, ha egy település, vagy településrész nem utasítja el a kvótát. A józsefvárosi eredménynél amúgy még a szocialista fellegvárnak számító, Tóth József vezette XIII. kerület is jobbat produkált, ott 32,84  lett a részvétel, ráadásul utóbbinak nem kell attól félnie, hogy Orbán Viktor rapportra hívja (a fővárosban a másik véglet a II. és a XII. kerület, utóbbinál ráadásul úgy, hogy a kampányba Pokorni Zoltán bele sem állt).
 

Persze nem örülhet nagyon az eredménynek a III. kerület polgármestere, Bús Balázs polgármester sem a 40,05,  Wintermantel Zsolt az újpesti 37,73, Bácskai János (Ferencváros)  36,7 és Kovács Róbert polgármester (X. kerület) a 36,21 százalékos részvétellel. De nem dőlhet hátra a Fidesz-központban amúgy sem túl népszerű dunaújvárosi vezetés, itt 37,83 százalékos volt a részvétel. De már készülhet megvenni az autópálya-matricát egy pesti rapport miatt a pécsi (38,26) és a tatabányai (39,42%) városvezetés is.

A sajtóban megjelent (vagy megjelentetett) hírek szerint a gyengébben szereplő települések vezetőit Orbán le is válthatja, vagyis elfelejthetik a 2018-as indulást. Ezt persze érdemes a helyén kezelni: a fenyegetés egy sajátosan fideszes motivációs tréning része lehetett, így akarták magasabb sebességi fokozatba kapcsolni a városvezetőket, ennek ellenére igenis lesznek következményei a népszavazásnak, már ami az egyes kormánypárti polgármesterek és országgyűlési képviselők mozgásterét és lehetőségeit illeti.