Orbán focimániájának társadalomra terhelt költségeit rendkívül nehéz megbecsülni is. Annyi bizonyos, hogy 2010-től számítva, egy évtized alatt 360 milliárd forintnyi közpénzt fordított illetve költene még tervei szerint a kormány a miniszterelnök hobbijára. A stadionépítések közül is kiemelkedik a Puskás, ami jelen állás szerint bruttó 200 milliárdba kerül.
Az egészségüggyel, a kórházfejlesztésekkel már nem bánt ilyen bőkezűen a kormány, hiszen 2010 óta 114,4 milliárd jutott - jobbára uniós forrásból - erre a célra. A miniszterelnök azonban ragaszkodik álmaihoz. Hogy mi ez pontosan, erről itt írtunk korábban.
A felcsúti beszéd
Egy ismerősöm, aki régebben többször is megfordult a közvetlen környezetében, azt mondta, ha fociról volt szó, vagy kint voltak a pályán,labdarúgó közegben Orbán egészen máshogy viselkedett. Otthon érezte magát, sokkal pozitívabb lett a kisugárzása. A felcsúti labdarúgó akadémia Puskás Ferenc születésének 80. évfordulóján, 2007. április 1-én vette fel a legenda nevét.
Semjénben és Orbánban nemcsak az a közös, hogy van egy rém drága hobbijuk, hanem az a szemlélet is, hogy ha begurulnak ezekre a területekre az adóforintok, azok ott szerintük elveszítik közpénz jellegüket.
Ennek köszönhető, hogy bírósági ítéletek ellenére sem ismerhetőek meg, például a Puskás Akadémia társasági adóforintból származó bevételeinek forrásai és azok felhasználása. Nézzük meg, hogy mi a helyzet a vadászattal.
Újraosztott vadászmezők
A vadászat egyidős tevékenység az emberiséggel. Hazánk különösen gazdag vadászhagyományokkal rendelkezik.
A baj ott kezdődik, hogy a társadalom szemében jelenleg a magyar vadászkultúrát a háziasított rénszarvasokra lövöldöző, helikopterező Semjén Zsolt jeleníti meg.
Miközben párttársai közül vitathatatlanul sokat beszélnek arról, hogy át kell formálni az emberek szemléletét, hiszen sokan rossz szemmel tekintenek a vadászokra.
Az elmúlt években alaposan átszabták a vadászatra vonatkozó jogszabályokat is. Ebben meghatározó szerepet játszott Pintér Sándor, Semjén Zsolt és Lázár János. Magyarországon a földtulajdonhoz vadászati jog is tartozik. Akinek földje van annak döntési joga is, hogy haszonbérletbe adja-e ezt egy vadásztársaságnak, vagy önmaga él ezzel egy földtulajdonosi vadásztársaságban.
Újraosztották a vadászterületeket, de már nem 10, hanem 20 évig kerülhet az egy-egy társasághoz. A területhatárokra a vadászati hatóság tett ajánlást, amelyet a földtulajdonosok véleményezhettek. A döntő szó a hatóságé. Sok, nagy múlttal rendelkező társaság elveszítette értékes területeit, mert nem tudott versenyezni a fideszes hátszelű új társaságok ajánlatával.
Ömlik a közpénz
További változás, hogy kötelező lett a sportvadászoknak is a kamarai tagság és a díjfizetés. 2017-től a hazai vadászoknak kötelezően megváltott vadászjegy és a külföldi vendégeknek eladott engedélyek kiadása utáni bevételeken viszont már nem osztozik fele részben az állam és a kamara, hanem az teljes egészében az utóbbihoz kerül.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi alig 500 millió forintos éves bevétel helyett 2017-ben egymilliárd forint fölötti összegből gazdálkodhat a kamara, míg 2018-ban 1,8 milliárdból. Az ellenzék szerette volna elérni, hogy mivel ez a forrás közpénz ,azt a kamara csak meghatározott célokra fordíthassa, de a fideszes többség megakadályozta ennek a korlátozásnak az érvényesítését.
A vadászati szakma egy része is tiltakozott, mert a kamarát a Fideszhez közeli személyekkel töltötték meg. Attól tartanak, hogy a vadgazdálkodási alap pályázati úton elnyerhető pénzei, amelyről a kamara dönt, a kormánypártokhoz kötődő emberek vadásztársaságaihoz kerülnek a többiek pedig hátrányba kerülhetnek. Az biztos, hogy jó üzlet rejlik a háttérben, mert Mészáros Lőrinc már létrehozott egy vadgazdálkodási céget.
Nagyvadra mennek
Az Orbán-kormányban, a Fideszben és az idekötődő gazdasági, politikai holdudvarban rengeteg a vadász: Lázár János, Semjén Zsolt, Polt Péter, Csányi Sándor, Tasó László, Pintér Sándor, Mészáros Lőrinc, Pesti Imre, Tiborcz István és Szabó Zsolt csak néhány név a sorból. A baloldalhoz sorol személyek is előszeretettel fognak puskát, például Bárándy Gergely, Medgyessy Péter, Suchmann Tamás, Benedek Fülöp, Szekeres Imre, Leisztinger Tamás, Erős János a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezére, a BKV-t korábban irányító Kocsis István. Tudunk olyan vadászatról is, ahol együtt is jelen voltak a felsoroltak közül jópáran, hogy fácánokra lőjjenek.
Korábban a parlamentnek is volt vadásztársasága. Ám, feloszlatták 2004-ben, miután óriási botrány kerekedett abból, hogy szocialista, fideszes, KDNP-s, MDF-es képviselők befolyásos üzletemberek, köztük Bige László üzletember társaságában a lónyai vadaskertben válogatás nélkül lőttek a vadakra.
Mit ér a vadász kastély nélkül?
A vadászathoz, ahogy kiderül az elmúlt években, dukál egy kastély, vagy legalább egy szerényebb vadászház. Ha valakit meghívnak vadászni, ahogy Semjén Zsoltot Svédországban, akkor azt a közösség szabályai szerint illik is viszonozni. A vadászat a szocialista érában is rendkívül népszerű volt a politikusok körében. Ez a rendszerváltás után sem változott. A vadászat jóval többet jelent a vad becserkészésénél és elejtésénél. A kalandot utána a legtöbb esetben a kíváncsi tekintetek kizárásával, lakoma, közös italozás, lobbizás és beszélgetések követik.
Lázár János és családjának földjei egy a Miniszterelnökségnek is dolgozó ügyvéd nevén lévő gigantikus vadászkastélyt ölelnek körül. A miniszter a napokban arról beszélt, hogy fontolóvá teszi, hogy beszáll abba a cégbe, ami az ingatlant üzemeltetni, vagy lehet, hogy eladja az itteni földjeit.
Mészáros Lőrincnek Bélmegyeren van impozáns kastélya , az alcsúti arborétum szomszédságában pedig vadászház jellegű ingatlanokat tulajdonol. Orbán barátja szintén szenvedélyes vadász.
A nemzetközi körözés alatt állt, Ghaith Pharaon, akinek halálhírét tavaly januárban jelentették be azonkívül, hogy levédette a vadászkastély kifejezést, megvette a seregélyesi Zichy-Hadik kastélyt a védett parkkal és horgásztóval együtt, és a hőgyészi kastélyt is.
Orbán vejének neve is több műemlék kastély eladása körül felbukkant a sajtóban. Tiborcz István szintén szívesen járja az erdőket, puskával a kézben, nagyvadra lesve. 2016-ban a bodajki kastély a West Bau cégcsoporthoz került,ami számos nagy közbeszerzésben kapott munkát, például a Várkert Bazárnál, az MTK stadionépítésénél. A cégcsoport a bodajki kastéllyal kapcsolatban azt közölte, hogy a vadászattal kapcsolatosan szeretnék hasznosítani. Orbán vejének egyik érdekeltségét is a WHB vette meg.
Két ügyvéd tulajdonában van a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., a társaság bejegyzésekor az illetéket Tiborcz számlájáról utalták. Ennek a cégnek egyik érdekeltsége vette meg többek között a turai Schossberger kastélyt, ami eredeti funkcióját tekintve nyári vadászkastély volt.
Becserkészték az uniós forrásokat
A kormány számos intézkedéssel, például adókedvezménnyel serkenti a kastélyvásárlást és felújítást. Akik kisebb volumenben gondolkodtak, azok sem maradtak támasz nélkül. Az Európai Unió vissza nem térítendő forrásokat biztosított arra, hogy akár a legkisebb faluba is épüljön szálláshely. Sokan rárepültek erre a lehetőségre, hiszen mindössze öt évig kellene működtetni a vendégházat és utána a közpénz bevonásával is felépített ingatlanokkal azt csinál a tulajdonosa, amit akar. Ezeket az előírásokat szabadon értelmezhette többek között Mondok József. Ám, ennek következményei is lettek.
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség vádat emelt három férfi, köztük Mondok József Izsák polgármestere ellen a botrányos vadászház-ügyben.
Mondok 35 millió forintnyi uniós forrásból szálláshely létesítésére kapott pénz, de ő inkább magának és családjának húzott fel egy csinos vadászházat. Miután ez kiderült, vissza kellett fizetnie a pénzt.
Családban marad
Szabó Zsolt, Hatvan térségének offshore-botrányba keveredett országgyűlési képviselője is magyarázkodásra kényszerült egy szuhai vendégház miatt. Politikustársaihoz hasonlóan, a szóban forgó ingatlan nem az ő nevén van, ám a helyiek szerint Szabó és családja használja azt és turistákat nem fogadnak. Megpróbáltunk szállást foglalni a panzióban, de megkeresésünket válaszra sem méltatták.
A konstrukció ránézésre hasonlóságot mutat az izsáki polgármester ingatlanfejlesztésével. Igaz, az ő ügyében vádemelés is volt.
A Nógrád megyében lévő kistelepülésen a Tasty Trade Kft. a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének honlapja szerint 2014-ben nyolc férőhelyes panziót alakított ki és ehhez 32 millió forintos uniós forrást is kapott a Darányi Ignác-tervből.
Szabó tagadta, hogy köze lenne az említett céghez. Az opten adataiból kiderül, hogy a panziót építtető kft. tulajdonosa az Alba Fotó és Design Kft.-n keresztül Stolczenberger Róbert, Szabó Zsolt feleségének az unokatestvére. A férfi a hatvani Aranyfácán Konzervgyár Kft. ügyvezetője is. A vendégházat az a Bástya Millennium nevű cég építette, ami több megbízást kapott a korábban Szabó Zsolt által vezetett Hatvan városától.
Az államtitkárnak nemcsak a rokonság házán keresztül van kötődése a helyhez. Vagyonbevallása szerint 38 hektárnyi csere útján szerzett földbirtoka van Szuhán. A tulajdoni lap szerint a vendégház körüli terület 2015 júliusában került Szabó tulajdonába.
Semjén Zsoltnak, illetve a családjának a Fejér megyei Gánton áll 2012 óta egy vadászháza.
Az ingatlan nem szerepel a vagyonbevallásában. Szabóhoz hasonlóan a családtagok tulajdonában van a közel kétezer négyzetméteres telken álló ház. Ők is adták össze az építkezés költségeit. Semjén a Vértes Vadásztársaság elnöke.
Uradalom épül?
A Nyíradonyhoz tartozó Szakolykert tanyán áll a Gencsy Kúria, ami a több mint tíz évig Tasó László által elnökölt Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság székhelye is volt. A térség igen népszerű a vadászok körében. Az erősen leromlott állapotú ingatlant Tasó szerette volna felújítani, de ehhez nem talált vadásztársaiban partnert.
Így új szervezet alakult a feladatra, amelybe Tasó munkatársai és rokonai léptek be. A Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület 2009 januárjában támogatást kért majd később kapott is a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap terhére,„Uradalmi kúria magánszálláshelyé alakítására”.
2011-ben 38,3 millió forintot ítéltek meg az egyesületnek a kúria rekonstrukcióra, majd a további összesen 47,8 millió forint állami illetve uniós támogatást kapott az egyesület. A felújítás végén 2014-ben Tasó polgármestersége alatt a kastély az egyesülethez került 1,1 millió forintért.
A vadászat és a vadászok megítélésének pozitívabbá tétele fontos célkitűzés. Az e területhez kötődő hagyományaink a kultúrtörténetünk szerves részei. Ám, jelenleg a magyar vadászkultúrát az emberek Semjén Zsolt svédországi kalandjával azonosítják és a politikusok úri hobbijaként könyvelik el. A törekvések ellenére nem lett kedvezőbb a vadászat társadalmi megítélése. Talán más szereplőkkel, történetekkel változik ez is.