Az első forduló múlt pénteken ért véget, és mind Brüsszel, mind az athéni kormány szerint a programok végrehajtásának felülvizsgálatakor közeledtek az álláspontok, de maradtak nyitott kérdések.
Egy uniós tisztségviselő kedden úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások jól haladtak, de még vannak nézeteltérések.
"A minőség nyilvánvalóan fontosabb, mint a gyorsaság. Mindamellett reméljük, hogy a megbeszélések viszonylag ésszerű időn belül befejeződnek" - mondta a tisztségviselő, arra reflektálva, hogy a görög kormány a felülvizsgálati folyamat lehető leghamarabbi lezárását sürgette.
"A labda a hitelezők térfelén van, és sem Görögországnak, sem Európának nincs elvesztegetni való ideje" - hangsúlyozta a görög kormányszóvivő. Görögország tavaly nyáron állapodott meg a 2010 óta már harmadik segélycsomagról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel az államcsőd megelőzése érdekében. Athén szigorú feltételek mellett, kemény reformok végrehajtása után kaphat részletekben összesen 86 milliárd eurót.
A hitelezők egyebek közt követelik a nyugdíjrendszer reformját, az adórendszer átalakítását és az állami szubvenciók leépítését.
Sokan attól tartanak, hogy a reformfolyamat megfeneklik, mert Alekszisz Ciprasz miniszterelnök szűk többséggel rendelkező kormánya heves ellenállásba ütközik a különböző szakmai csoportok részéről. A legkeményebben a gazdák tiltakoznak, akik fontos közlekedési csomópontokat blokád alá vettek.
A gazdaság szereplőinek idegességét jelzi, hogy az athéni tőzsdeindex hétfőn 8 százalékkal zuhant, és kedden délutánig további közel 3 százalékkal, 1989 óta nem látott mélypontra esett. Ugyanakkor a referenciául szolgáló görög államkötvény hozama kedden 0,5 százalékponttal 10,63 százalékra emelkedett, míg például Japánban negatív az irányadó kamat.
A görög gazdaság tavaly 0,5 százalékkal zsugorodott és ha nem nőnek jelentősebben a beruházások, az idén is recesszióban marad.