A mintegy száz holokauszttúlélő, valamint a kormány és az ellenzék több tagja előtt elmondott beszédében az elnök „évek óta elviselhetetlen realitásnak” nevezte, hogy az „antiszemita cselekmények száma emelkedik” Franciaországban. Elismerte, hogy az antiszemitizmus „csapása” miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gondolkodik.
„Önöknek, zsidó vallású franciáknak itt a helyük. Franciaország az önök hazája” - fogalmazott Hollande. Az elnök ígéretet tett arra, hogy a kormány februárban átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére. Azt is jelezte, hogy a január eleji párizsi terrortámadásokat követően - amelynek során egy zsidó élelmiszerboltban egy terrorista négy zsidó túszát megölte - a kormány megerősítette a zsinagógák, a zsidó üzletek, iskolák, kulturális intézmények védelmét.
Európában Franciaországban él a legjelentősebb, a világon pedig Izrael és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb zsidó közösség, számukat 5-600 ezerre becsülik. Csak összehasonlításképpen, Franciaországban kb. 4-5 millió iszlám vallású ember él. Tehát a számok tükrében, akár a "muszlimok hazájának" is lehetne nevezni Franciaországot.
A Charlie Hebdo ellen végrehajtott véres merénylet napján a vallásgyalázó lap címlapján Michel Houellebecq karikatúrája volt látható: „Houellebecq mágus jövendölései”. Nagy port kavart az író legújabb könyve, a Behódolás, amely a fundamentalista iszlám térnyerését vizionálja Franciaországban. A cselekmény 2022-ben játszódik, és az elnöki székért egy friss alapítású muszlim párt is verseng. A történet szerint a karizmatikus muszlim politikus nyeri a választást, mire nagy léptekkel el is indul Franciaország iszlamizálása, avagy „behódolása”, ahogy a cím is utal az iszlám szó eredeti jelentésére.