Az éves felmérés megerősíti azt, amit a hat hét múlva esedékes elnökválasztás jelöltjeinek esélyeit kutató felmérések is mutatnak, miszerint az FN nézeteit a franciák mintegy harmada hosszú évek óta osztja.
Ugyanakkor a pártnak az elutasítottsága is erősen érezhető a francia társadalomban. Az elmúlt négy évben ismét fokozatosan nőtt azok aránya, akik szerint az FN veszélyt jelent a demokráciára. Jelenleg a franciák 58 százaléka gondolja ezt, míg öt éve még csak 46 százalékuk látta így.
A felmérés szerint azt a gondolatot is nehezen tudja az FN egyelőre elhitetni, hogy kormányzóképes, és hogy Marine Le Pen a saját stabil táborán kívül másokat is meg tud győzni. Jelenleg ebben a megkérdezettek 42 százaléka hisz, ami hét százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Ennek elsősorban az lehet a magyarázata, hogy a 2015-ös regionális választásokon az FN az első fordulóban, amit meg is nyert, a teljes táborát mozgósította, de a második fordulóra már nem tudott új szavazókat meggyőzni, így végül egyetlen régió irányítását sem tudta megszerezni.
Le Pen számára a másik fő probléma az lehet, hogy fő kampánytémáját, az EU-ból való kilépést, a franciák többsége elutasítja. Ezt csak a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, míg öt évvel ezelőtt a franciák harmada támogatta ezt az ötletet. A felmérés szerint az FN-szavazóknak is csak 64 százaléka látná szívesen Franciaországot az eurózónán kívül.
A legfrissebb elnökválasztási felmérés szerint - amelyet az Elabe intézet készített március 5-én és 6-án ezer ember megkérdezésével - az első fordulóban Marine Le Pen végezhet az élen 26 százalékkal, míg Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere 25,5 százalékot érne el, ha most tartanák az elnökválasztást. Francois Fillon konzervatív jelölt 19 százalékkal végezne a harmadik helyen, s nem jutna be a második fordulóba.
A második fordulóban Emmanuel Macron és Francois Fillon is 60 százalékos többséggel győzheti le Le Pent, aki 40 százalékot kapna a jelenlegi állás szerint.