Mennyire jövedelmező üzlet az iszlamista terrorizmus számára a Közel-Kelet feltúrása és múltjának kirablása? Hogyan kapcsolódik össze a műkincsrablás a maffiával és a földközi-tengeri embercsempészetben cinkos segélyszervezetekkel? Kik fizetnek vagyonokat a véres műkincsekért? Mire képes egy gátlástalan populista politikus, hogy hatalomra kerülhessen? Frei Tamás új regénye, a Bábel ismét a színfalak mögé enged bepillantást, árnyalva és kibontva, illetve összefűzve azokat az információkat, amelyek mozaikként jelennek meg a híradásokban. Legalábbis a mostanság kávéban és regényírásban utazó, egykori televíziós újságíró az elmúlt hetekben a vele készített minden interjújában így vezette fel a könyvét.
A Bábel egy fikciós akció-thriller, Frei Tamás ötödik regénye, míg azonban az első négy egy magyar származású francia idegenlégiós, André Calvi akciódús történetén keresztül helyezte konspirációk középpontjába Magyarországot, addig a magyar-olasz régész, Marco Boretti származásán kívül csak közvetve jut szerephez hazánk az események sűrűjében. Frei eddigi történeteinek eredetiségét pont az adta, hogy egy olyan műfajban helyezte el Magyarországot főszereplőnek, amelynek nem nagyon akad igényes hazai képviselője (kivételt képez Demkó Attila Máglyatűz című regénye, amely viszont a legjobban sikerült hazai geopolitikai akció-thriller lett).
Az André-sorozat első részében (A megmentő) a nemzetközi gázbizniszt övező politikai és gazdasági machinációk szálai futnak össze Magyarországon, a folytatásban (A bankár) a magyar pénzügyi rendszert gyengítő spekuláns támadások vannak fókuszban, a harmadik kötetben (2015) meggyilkolják a magyar miniszterelnököt, a negyedikben (Agrárbárók) az agráriumért folytatott kíméletlen harc világát, illetve a magyar mezőgazdaság alávetettségét ismerhetjük meg.
A Bábel nagyobb perspektívából közelíti meg a lopott műkincsek szövevényes útját. A történet Líbia partjainál kezdődik, ahol elkeseredett, a végsőkig elszánt menekültek várnak arra, hogy az embercsempészek és a nyugati segélyszervezetek asszisztálásával Európába juthassanak. A másik nyitószál, hogy a Közel-Keleten dzsihadista milicisták rablóásatások során talált régiségekkel kereskednek. Itt kerül a képbe a régész Marco Boretti, aki egy befolyásos és gazdag német fegyverkereskedőnek segít felhajtani páratlan értékű műtárgyakat. Csakhogy ezeket valahogy el is kell tudni szállítani, ehhez pedig - természetesen megfelelő ellentételezésért cserébe - segítséget tudnak nyújtani a szervezett bűnözés maffiózói és az embercsempészekkel is kapcsolatban álló segélyszervezetek. Marco Boretti a saját bőrén tapasztalja meg, hogyan báboznak a hatalmasok, és bárkit feláldozhatónak tartanak, ha érdekeik úgy kívánják.
Noha a Bábelben most nem is jelenik meg hangsúlyosan Magyarország, azért van magyar szála, amely figyelemreméltó háttérként szolgál a letelepedési kötvényekhez. A magyar kormány kétes hírű programja a hazai és az uniós politikában is kemény kritikákat kapott, ezeket mind fel is idézi a könyvében Frei, de azt is hozzáteszi, hogyan használják ki a letelepedési kötvény nyújtotta lehetőségeket az illegális műkincskereskedők. A téma megérne egy újságírói oknyomozást.
Bár Frei minden könyve elején jelzi, hogy szereplői kitaláltak, és bármilyen hasonlóság csakis a véletlen műve lehet, azt maga is elismerte, hogy létező személyekből gyúrja össze karaktereit. Az André-sorozatban többször is érezhette úgy az olvasó, hogy a magyar politika és gazdaság főszereplői jelennek meg a könyvek oldalain. A Bábelben elég egyértelmű, hogy Matteo Salvini volt a minta a gátlástalan populista olasz politikus, Luigi Matteosi karakteréhez. A történetben leírt körülmények és események is ezt erősítik, melyeket már Frei fűz tovább, finoman szólva sem hízelgő képet festve Salvini regénybeli „klónjáról”, aki maffiózók lekötelezettje lesz.
A Bábel erősségei - ahogy ez Frei korábbi könyveiben is így volt - a beágyazott háttérinformációk, ám most jóval kidolgozatlanabb főszereplőt kapunk Marco Boretti személyében, mint amilyen André Calvi volt. Úgy tűnik, mintha Frei is nehezen boldogulna a kémkedésben nem túl sikeres régésszel a gátlástalan okosok sakktábláján, inkább egy André Calvi kellene ahhoz, hogy rendet vágjon, és a végén ne a rosszak győzzenek. A lezárásban meg is idézi négy sikerkönyvének főszereplőjét, és az utolsó oldalakon Marco Boretti némileg átvedlik André Calvinivá. A Bábel sokat akar megmutatni, elmondani egyszerre a terrorizmusról, a politikáról, a műkincsrablásól, az embercsempészetről és a menekültkérdésről, de a mozaikok most hiába illeszkednek egymáshoz, mégsem hibátlan az összkép, valami hiányzik. Talán egy kőkemény akcióhős, akiről elhisszük, hogy szembe tudna szállni a gátlástalan okosokkal.
Frei Tamás - Bábel
Alexandra, 2019, 533 oldal, 4699 Ft