Megkötötte a kormány a stratégiai megállapodást a kínai Fudan Egyetemmel

Megkötötte a kormány a stratégiai megállapodást a kínai Fudan Egyetemmel

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos és Xu Ningsheng, a Fudan Egyetem elnöke online eseményen írta alá a Fudan Hungary Egyetem előkészítését lehetővé tevő stratégiai együttműködési megállapodást - írja a minisztérium honlapján.

Mint írták: a legfontosabb célokat, képzési irányokat és a budapesti kampusz tervezett helyszínét is rögzítő dokumentum a régióban egyedülálló módon egy új kínai-magyar egyetem létrehozását alapozza meg Budapesten. 

A minisztérium közleménye szerint a Fudan Hungary Egyetem egyedülálló lehetőséget teremt a magyar, kínai és más nemzetiségű hallgatók számára oklevelek megszerzésére, specializációk elvégzésére és tudásuk elmélyítésére. Az intézmény ösztönözni kívánja a közös kutatásokat és oktatási projekteket magyar és európai egyetemekkel. A tervek szerint elinduló gazdasági, bölcsészettudományi - társadalomtudományi, természettudományi - mérnöki és orvostudományi karokon 500 oktatótól 6-8 ezer hallgató tanulhat majd. 

A felek a megállapodásban megerősítették, hogy az egyetem budapesti fejlesztése összhangban áll a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Programmal, annak terveivel nem állítható szembe. A beruházás az eredeti kormányzati szándékoknak és a Fővárosi Önkormányzattal egyetértésben elfogadott döntésnek megfelelően valósulhat meg, együttműködve a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztossal is - olvasható a közleményben.

Gigaberuházás Kínának

Mint ismert, a Fudan Egyetem budapesti kampusza nagyjából 540 milliárd forintba fog kerülni, de ami ennél is érdekesebb, hogy jelentős részben kínai hitelből valósítanák meg a beruházást, ráadásul kínai munkások építenék fel kínai alapanyagokból.

A beruházásra nem hirdettek nyílt versenyt, ugyanis már eldőlt, hogy „a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg”, a jogi szabályozást illetően pedig „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”. Az építkezésre az a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat jelentkezett, amellyel kapcsolatban többször is felmerült már világszerte a korrupció és a kémkedés vádja is.

Az ITM szerint az állami Kínai Fejlesztési Bank - állítólagos - kedvező feltételekkel, 10-15 éves futamidővel és jüan hitel esetén maximum 4,5%-os, míg euro hitel esetén 1,9%-os kamattal vállalná a finanszírozást, amire már tett is egy előzetes ajánlatot. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza a vagyonkezelő alapítványon keresztül. 

Nem mellékesen - a kormány számításait alapul véve - a Fudan kampusza több pénzt igényel, mint amennyi a teljes magyar felsőoktatásnak jutott 2019-ben az állam jóvoltából.