A Direkt36 Fudannal kapcsolatos újabb cikkéből kiderül, hogy az Orbán-kormány számára 2019 júliusában jött el a fordulat, amikor Wang Yi kínai külügyminiszter két napon keresztül tárgyalt magyar politikai vezetőkkel Budapesten. Az akkori hivatalos kormányzati beszámolók egy szóval nem említették, ám a Direkt36 által megszerzett kormányzati dokumentumokból kiderül: valójában akkor dőlt el a sanghaji Fudan Egyetem budapesti kampuszának építése is. Wang Ji először Matolcsy György jegybankelnökkel és Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjével, majd még külön Szijjártó Péter külügyminiszterrel is egyeztetett a Fudanról – áll az ITM-nek a február 24-i kormányülésre készített, a Direkt36 által megszerzett előterjesztésében.
Egy az egyben helyet cserél a Fudan a Diákvárossal, aminek a nagy részét meg is kapja
Megjelent a Diákváros és a Fudan Egyetem létrehozásáról szóló törvényjavaslat is, melyekből kiderül, mely területek tartoznának a kínai egyetemhez és a Diákvároshoz - írja a Portfolio. A jelek szerint, pontosabban a Palkovics László miniszter nevével fémjelzett javaslat alapján a Fudan a Diákváros tervezett helyének jelentős részét megkapja az államtól.
A kormányzati előterjesztésekből kiderül az is, hogy az egyetem működését tudatosan úgy tervezik, hogy a Fudan Hungary Egyetemet fenntartó alapítványban a magyar állam ne szerezhessen többséget. Ezzel ugyanis kikerülhető a közbeszerzések kiírása az építkezés és az egyetem működtetése során. A Direkt36 megkereséseire semelyik érintett minisztérium és kormányzati szerv nem reagált.
Az összeállításból az is világosan látszik, hogy bár a kezdetekben - még a titkolózások dacára is - voltak ellenkezések a kormánypártok berkein belül is, de például Fürjes Balázst is sikerült elcsendesíteni. A fővárosi fejlesztésekért felelős fideszes politikusok ugyanis a Diákváros megépítéséért lobbiztak, és valamilyen formában próbálták megőrizni az eredeti elképzeléseket - a magyar diákok lakhatási támogatását.
Ugyanis míg a Diákváros és környéke
Persze, akik jönnek, azoknak meg valószínűleg nem lesz (túl nagy szüksége) a magyar támogatásra. A Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérszámításai szerint az alapszakos tanulmányok 2,5 millió, a mesterszakosak 3,7 millió forintos éves tandíjjal indulnának, majd ezek még tovább emelkednének az évek során 3, illetve 4,4 millió forintra.
De nemcsak a külföldi, hanem - áttételesen - a magyar családoknak is a zsebébe kell nyúlnia.
Az ITM számításai szerint 2023-27 között kb. százmilliárd forintot, majd 2028-tól évi 15,5 milliárdot kellene a Fudan működtetésére és felszerelésére költeni. Ez a dokumentum szerint „közvetlen állami támogatás, vállalati szponzoráció mellett biztosítandó”, illetve a „a kutatóegyetemi potenciálban rejlő kutatási, pályázati lehetőségek keretében”. Utóbbiról az ITM konkrétan ki is mondja, hogy mint Magyarországon nyilvántartásba vett egyetem „a Fudan Hungary önállóan is képes lesz EU-ban elismert diplomák kibocsátására és egyben az EU-s kutatási források elérésére”.
A Fudan magas költségeit nemcsak a drága építkezés okozza, hanem a kiemelkedő oktatói fizetések is. Az ITM számításai szerint a Fudanon átlag havi 1,1 millió forinttól havi 6,3 millióig terjedne a munkatársak, tanárok fizetése. Egy magyar állami egyetemen a közalkalmazotti bértábla szerint bruttó havi 221 és 587 ezer forint között mozognak a fizetések a tudományos segédmunkatárstól az egyetemi tanárig.
A Direkt36 birtokában lévő dokumentumok szerint valójában a kormány sem tudja, mennyibe kerül majd a beruházás. Ahogy előző cikkünkből kiderült, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat 338 milliárdos kivitelezési ajánlatot tett az építkezésre, ami jóval kedvezőbb az ITM 540 milliárdos saját költségbecslésénél, ezért Palkovics szerint érdemes lenne elfogadni. Csakhogy a miniszter ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány figyelmébe ajánlotta a Kínai Fejlesztési Bank finanszírozási ajánlatát is. Ez az ajánlat viszont már az ITM becslésénél is magasabb, 580 milliárdos teljes költségszámításról szól.
Orbán kiszervezné a Fudan-projektet egy új állami cégbe, és 400 millió közpénzzel meg is dobta őket
Most már hivatalosan is megjelentek konkrét összegek is a Diákváros Projekt (valójában a kínai Fudan egyetem idehozatala) kapcsán a Magyar Közlönyben. A legfrissebb kedd esti határozatok között megtalálhatjuk a 1226/2021. (V.4.) számút, amely a Budapesti Diákváros megvalósításával összefüggő intézkedésekről.
Az viszont kiderült az ITM terveiből, hogy a projekt kivitelezése és az egyetem működtetése során a versenyeztetést szeretnék elkerülni. A Fudan Hungary Egyetemet ugyanis egy vagyonkezelő alapítvány hozza majd létre, és a minisztériumi előterjesztés kimondja, hogy ennek vezető testületeiben sem a kínai, sem a magyar fél nem lehet többségben. A dokumentum azzal érvel, hogy amennyiben a magyar állam többségbe kerülne a fenntartó alapítvány vezetésében, akkor a Fudan Hungarynak a törvény szerint muszáj lenne közbeszerzési eljárásokat kiírnia.