Kovács János, az Iránytű Intézet elemzője arra figyelmeztetett, hogy bár David Cameron uniós reformcsomagjáról, illetve az Egyesült Királyság esetleges EU-ból történő kilépéséről viszonylag sokat olvashattunk a hazai sajtóban (főként a brit miniszterelnök legutóbbi budapesti látogatása kapcsán), ugyanakkor kevés szó esett arról, hogy a brit közvélemény mennyire megosztott a kérdésben, illetve az EU-tagság és a Skóciával való unió fenntartása mennyiben függhet össze a jövőben.
A 'Mail on Sunday'-ben publikált friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a brit választópolgároknak...
Közzétette: Iránytű Intézet – 2016. január 18.
"Skócia-kérdés"
Emlékezetes, a skótok többsége tavaly szeptemberben úgy döntött, hogy az ország az Egyesült Királyság része marad. Ahogy arról már akkor is beszámoltunk, Skócia felségvizei alatt található az Egyesült Királyság olaj- és földgázkészleteinek 90 százaléka. Az 5 milliós lakosú ország az Északi-tengeren termeli meg Nagy-Britannia GDP-jének 9,6 százalékát, 2012-es adatok szerint 8,8 milliárd font adóbevételt generálva ezzel a londoni büdzsének.
"Egyes becslések szerint, az energetikai szektor egészét tekintve, tehát a logisztikán át az önálló értékesítésen keresztül a foglalkoztatásig, a közvetett bevétel 100 milliárd(!) fontot is eléri. Ha ezt a vagyont Skócia felügyelhetné, az egyfőre jutó GDP szerint a világ hatodik leggazdagabb állama lehetne"
- értékelték a választás tétjét energetikai szakemberek.
Ám a skótok végül maradtak, viszont egy tavaly novemberben közzétett felmérés arról számolt be, hogy a skót választóknak 55 százaléka pártolja az EU-ban maradást, s csak 30 százalékuk szakítana a Közösséggel - mutatott rá a visszás helyzetre Kovács János.
Az Iránytű Intézet elemzője magyarázatában hangsúlyozta,
a modern demokráciák történetében jól ismert, hogy egy-egy társadalmi-politikai törésvonal megléte önmagában még menedzselhető, kis valószínűséggel vezet politikai instabilitáshoz. A problémát rendszerint az okozza, amikor több törésvonal összefut, metszéspontot alkot. A brit Európa-politikában a „Skócia-kérdés” ilyen metszésponttá vált
- tette hozzá.
London ezzel két tűz közé került? Ha enged a többség akaratának, és elhagyja az EU-t, ezzel megkockáztatja, hogy elveszíti Skóciát, illetőleg az Északi-tenger földgáz- és kőolajmezőit?
Cameron mindkét uniót meg kívánja őrizni:
az Egyesült Királyság EU-tagságát, valamint az uniót Skóciával - válaszolta felvetésünkre az elemző. Kovács János szerint ezért is fontos London számára, hogy európai szinten támogatókra leljen a Cameron-féle, az EU intézményes működésének reformját is megcélzó javaslatcsomag (ezzel ugyanis – ha reális kompromisszum születik, amit sikerként tud tálalni a brit közvéleménynek – némileg „csitíthatja” az euroszkeptikus hangokat).
Az Egyesült Királyság számára ugyanis egyre nehezebb lesz import nélkül fedezni az energiafogyasztásukat, mert miközben a villanyáram termelésének 47 százaléka földgázalapú, addig a termelésük egészen elképesztő módon 10 esztendő alatt az egyharmadára csökkent.
Szeparatisták vs. EU
A kérdés akkor válik még izgalmasabbá, ha számba vesszük azt is, hogy a skót szavazópolgárok a függetlenségi referendum megtartása előtt „figyelmeztetést” kaptak Brüsszeltől: a független Skócia nem maradhat automatikusan az EU tagja, hanem újból tagságért kell folyamodnia (ami jogilag és gazdaságilag is rendkívül sok bizonytalansággal járna)
- közelíti meg a "Skócai-kérdést" Kovács János egy másik szempontból.
Mint ismert, az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barroso egyenesen úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyságtól való elszakadás esetén „lehetetlenné válhat” a skót EU-tagság fenntartása. London szintén számos negatív döntést, várható hatást helyezett kilátásba (pl. Skócia nem tarthatná meg a fontot kiválása esetén).
[fb_pages_codes:econation]
Az Iránytű Intézet elemzője a Brüsszelből érkező fenyegetést két okkal magyarázta:
egyrészt az EU-nak nem érdeke a szeparatista törekvések felerősödése az egyes tagállamokban (itt leggyakrabban a katalán „veszélyt” szokták említeni),
másrészt – noha Egyesült Királyság lakosságának csupán 8,4 százaléka él (2011-es adat) Skóciában – az átlag brit szavazónál erősebben EU-párti skótok egy kiélezett helyzetben (amikor néhány százalékpontnyi voks dönt a brit EU-tagság kérdésében) a mérleg nyelvét alkothatják – az EU javára.