A lap meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, Gina Haspel jelezte a Fehér Háznak, szívesen visszalépne a jelöltségtől, mert így nem kellene elmennie a szerdán tartandó szenátusi meghallgatásra.
Haspel - aki a CIA igazgató-helyettese - pénteken a Fehér Házban járt, ahol részletesen beszámolt az ügynökség kínzásos kihallgatási módszereiről, és személyes szerepéről a programban. Akkor jelezte, hogy visszalépne a jelöltségtől, majd visszatért Langleybe, a CIA virginiai központjába.
Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője és Marc Short, az elnöki hivatal jogi ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetője még pénteken Langleybe utazott, és órákon keresztül tárgyalt Gina Haspellel. Sarah Huckabee Sanders nem kívánt részletekkel szolgálni a hosszas megbeszélésről, de - a The Washington Postnak - azt mondta: Gina Haspel "a jók között is a legjobb".
A Fehér Ház szombaton délután erősítette meg, hogy változatlanul Gina Haspel Donald Trump elnök jelöltje a posztra.
Raj Shah, a Fehér Ház helyettes szóvivője a The Washington Post kérésére így fogalmazott: Haspel magasan képzett jelölt, aki több mint három évtizedet szentelt az ország szolgálatának, és alkalmasságát nem befolyásolják a pártos megfontolásból megfogalmazott bírálatok.
Az amerikai elnök a múlt hónapban jelölte Gina Haspelt a CIA élére, mivel elődje, Mike Pompeo külügyminiszter lett. Jelölése azonnal vitát kavart. Bár 33 éve a CIA munkatársa, többnyire fedett ügynökként tevékenykedett, és a kínzásos kihallgatási programban játszott szerepe miatt egyes törvényhozók azonnal fenntartásaikat fogalmazták meg kinevezése miatt.
Az ellentmondásosnak ítélt és azóta már meg is szüntetett programot George W. Bush elnök hirdette meg a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után. A terrorizmussal, vagy az al-Kaida terrorszervezethez fűződő kapcsolatokkal gyanúsítottakat kínzással, köztük a vízbefojtás szimulálásával próbálták meg vallomásra bírni.
A foglyokat részben a külföldön létrehozott titkos börtönökben hallgatták ki. Haspel állítólag 2002-ben a Thaiföldön létrehozott egyik titkos börtönben irányította a kihallgatásokat. Gina Haspel munkájának legtöbb részlete ma is titkos, ezért a szenátusi meghallgatáson sem fedhető fel. A megszüntetett kihallgatási programról és a titkos börtönökről szóló dokumentumokat - feljegyzéseket és videókat - 2005-ben megsemmisítették.