Bár a magyar közvéleményt túlságosan nem hozza lázba legfontosabb természeti erőforrásunk, a termőföld sorsa, nagyon sok komoly erő számol a mezőgazdasággal, illetve azzal a nem elhanyagolható ténnyel, hogy
aki etet, az diktál.
Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) Kockázatértékelési Bizottságának (RAC) március 15-én közzétette értékelése szerint a glifozát hatóanyag semmilyen mértékben sem minősíthető rákkeltőnek, így félő, hogy ez a szakvélemény várhatóan pontot tesz a tudományos vitákra, és forgalomban maradhatnak a glifozáttartalmú-növényvédőszerek.
Pedig sokan pont azt várták az ECHA-tól, hogy lesz elég ereje, hogy beleköpjön az olyan multik levesébe, mint a Monsanto. De ebben csalatkozni kellett. Pedig, amikor 2016-ban az Egészségügyi Világszervezet Rákkutatási Ügynöksége (IAARC) „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolásba helyezte a gyomirtót, felcsillant a remény. Azonban a Monsanto Roundup márkája fontosabb volt: a glifozát főleg a GMO-k miatt fontos, ugyanis az agrokémiai cégek glifozát-rezisztens növényeket gyártanak - így a növényvédőszer a termést nem írtja ki, de minden mást igen.
Sőt, annyira kitettek vagyunk a vegyi-anyagokkal szemben, hogy még az Európai Parlament képviselőinek vizeletében (például a jobbikos Balczó Zoltánéban) is a megengedett mérték sokszorosát mutatták ki.
Forgóajtó
Egyébként az ECHA függetlensége a Greenpeace szerint is igencsak megkérdőjelezhető . Az ECHA glifozátról döntő bizottságának tagjainak egy része az ügynökség saját előírásával szembemenve is részben a vegyiparnak dolgozik, vagy intézménye alapvetően vegyipari megrendelésekből él. Ezt a Greenpeace jelezte az ECHA vezetésének, akik nem ismerték el az összeférhetetlenséget.S, ha már szóba került a Monsanto. Az amerikai központú multi most éppen Ukrajnában vásárol földet. A szó szoros értelmében: Európa (illetőleg a világ) legjobb földjeinek jó része keleti szomszédunknál van, a csernozjomot most 1,6 forint/kilogrammért vehetik meg a Nyugat-Ukrajnában gátlástalanul randalírozó multik.