Valószínűleg már 2040-re elérjük a 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését fogja okozni - írja az Azonnali a berlini Die Tageszeitungra hivatkozva, ahol publikálták a jelentést. Ez pedig azt jelenti, hogy elfelejthetjük a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját.
"66 százalékos valószínűséggel az elérhető határon kívül van"
- áll a jelentésben a konklúzió arról, hogy az átlaghőmérséklet-növekedés 2100-ig maximum 1,5 Celsius-fok legyen.
Az eredményeket eddig csak klímakutatók ismerhették, de most nyilvánosságra kerültek a dokumentumok. Három fő okot neveztek meg problémaként:
- a Föld károsanyag-kibocsátása
- az ENSZ-tagállamok aktuális politikája
- az országok energiaszektorbeli befektetései
Az 1,5 fokos melegedést az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest kell érteni: jelenleg 1 fokkal van melegebb átlagosan, mint az iparosodás előtt.
2015-ben határoztak arról a párizsi klímaegyezményben, hogy a növekedést jelentősen 2 Celsius-fok alatt tartják, de megpróbálják lecsökkenteni másfél százalékosra. Donald Trump ebből a szerződésből akar kilépni, bár lehet, hogy a norvég miniszterelnök meggyőzte a maradásról.
Trumpot negyed óra alatt meggyőzték, környezetvédő lett és a vízenergiát méltatta
Trump Erna Solberg norvég miniszterelnökkel találkozott, a kétoldalú tárgyalások előtt pedig kettesben is beszélgettek 15 percet.Trump a tárgyalást követő rövid sajtótájékoztatón kijelentette: fontolóra veszi, hogy az USA újra csatlakozzon a párizsi klímaegyezményhez. Technikailag egyébként még ki sem lépett, csak tavaly júniusban bejelentette erre vonatkozó szándékát.Trump még azt is elárulta, irigyli a norvégokat, amiért a víz a legfőbb energiaforrásuk: "Bárcsak mi is ezt csinálnánk."
A most publikált tanulmányt az ENSZ pont azért rendelte meg, hogy kiderüljön, teljesíthető-e ez a cél. A jelentés nem végleges, több száz klímatudós jelenleg is dolgozik rajta, végső formája valószínűleg 2018 őszére készül el, hogy a decemberi COP24 klímakonferencián már figyelembe tudják venni.
Következmények
Az olvadás közvetlen veszélyének a szigetországok, az Északi-sark környéke és a tengerparti városok vannak kitéve, de az egész Föld megváltozik. Ilyen fokú melegedés elegendő ahhoz, hogy az északi jég szeptemberben mindig elolvadjon.
A következmények közé sorolják, hogy alapvetően megváltozhat az óceánok kémiája, tönkremennének a korallzátonyok, szűkülnének a halászati területek, amik milliókat látnak el élelmiszerrel. Az árak növekedése
"több mint százmillió embert taszítana szegénységbe"
ennek a veszélynek különösen a legsebezhetőbb országok vannak kitéve.
Ha nem csökken a melegedés jelenlegi üteme, az 1,5 fokos értéket már 2040 környékére elérhetjük, ami ijesztő jóslat. Kicsit több mint kettő évtized és 10 centiméterrel magasabb lehet a tengerszint, a viharok száma és erőssége nőhet, a grönlandi és a nyugat-antarktiszi olvadás visszafordíthatatlanná válna, számos növény- és állatfajtól elbúcsúzhatnánk.
Matek
Már csak matematikai esélyünk van arra, hogy 1,5 fok alatt tartsuk a melegedést. Radikálisan csökkenteni kell az atmoszféra szén-dioxid mennyiségét, a kutatók szerint erdősítésre és biomassza-erőművekre van szükség.
"Magas az esélye annak, hogy a szükséges méretű kibocsátás-csökkentés nem végrehajtható."
A legnagyobb gond az, hogy túl gyorsan kellene túl sokat változtatnunk, ráadásul kontraproduktívvá is válhat a folyamat. Ha erdősítünk, akkor kevesebb mezőgazdasági terület lesz, ami szintén az élelmiszerárak elszabadulásához vezethet. Szintén hátráltató tényező, hogy egyre több lakosa van a Földnek, a szükségesnél pedig lassabb technológiai fejlődést mutatnak a városok, az energiarendszerek és a mezőgazdaság.
Az 1,5 fokot annyira el kell engednünk, hogy a kutatók szerint 2100-ra 3 fokos lehet a felmelegedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest.
Oké, akkor mit csináljunk?
Fejezzük már be a Föld kinyírását. A jelentésben ajánlásokat is megfogalmaznak. A kőszenet és a kőolajat úgy ahogy van, azonnal el kellene felejtenünk az áramtermelésben. Dominánssá kell emelni az ökoáramot, minimalizálni a szén-dioxid kibocsátást, kevesebb energiát, vizet, fát és húst fogyasztani.
Bármeddig csűrjük-csavarjuk a témát, a legnagyobb kihívás az, hogy
a terveket átvezessük a megvalósítás szakaszába.