És még meg is indokolják - mindez a magyar gazdálkodók érdeke.
Az FM 2016 61/2016. (IX. 15.) számú rendelete, amely a GMO-mentességre utaló jelölést határozza meg, elég világosan fogalmaz:
"A GMO-mentességre utaló jelöléssel ellátott növényi eredetű takarmány és élelmiszer GMO-t legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat, feltéve, hogy a GMO az Európai Unióban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és a takarmányban vagy élelmiszerben való előfordulása véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen".
Most ezt a 0,1 százalékos szintet akarja a magyar felelős/nemzeti/polgári/keresztény tárca 0,9 százalékra emelni. Ez azt jelenti, hogy abban az élelmiszerben, amit a fogyasztó GMO-mentesnek gondol, és ennek tudatában vesz le a polcról, biztosan tartalmazni fog génkezelt alkotóelemet.
S ez már csak azért is kínos, mert az Alaptörvényben is lefektették a XX. cikkben, hogy "mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez", amelyet mások mellett Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal biztosítja.
A 0,1 százalék olyan alacsony érték, amely akár vizsgálati hibahatár is lehet – mondta a Világgazdaságnak Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke. (Igen, jól tudják, ő az a Zászlós Tibor, aki Fejér megyében annak a német Helmut Gsuknak az intézője, aki legalább 30 ezer magyar termőföld felet diszponál, és aki már akkor földesúr volt, amikor Mészáros Lőrinc még valóban gázt szerelt).
Cinikus az indoklás is: szerintük ugyanis a korábbi rendszer alapján a termékét genetikai módosítástól mentesnek nevező jóhiszemű termelő, akinek takarmánya akár a mérés pontatlansága vagy akár véletlen szennyezés miatt nem felelne meg ennek az előírásnak, súlyos szankciókkal sújtható.
Az agrártárca szerint a módosítással a szabályozás jobban igazodik a környező országok jelölési szabályaihoz, és piacfejlesztő hatása lesz.
Ezt a nézetet osztja a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke is. Jelenleg ugyanis a magyar termékeknek hátrányt jelenthet a szabályozás – mondta lapnak Zászlós Tibor. Hiszen amíg egy-egy nyugat-európai országból érkező termék 0,9 százalékos GMO-tartalommal viselheti a mentes jelölést, addig a magyar termékek most ugyanezt 0,1 százalék mellett tehetik, tette hozzá.
De ez utóbbi miért volt baj? - tehetjük fel a kérdést egy GMO-moratóriumot hirdető országban.
"Azokban az országokban, ahol használatban vannak a "GMO-mentes termék” védjegyek, többnyire 0,1 százalék határértéket (Franciaország, Németország, Ausztria), sőt Finnországban egyenesen "zéró toleranciát” alkalmaznak a "GMO-mentes” jelölésnél. Egyáltalán nem igazak azok az állítások, amelyek szerint az rendelet módosításával hazánk az európai szabályozáshoz igazodna"
– javította ki Zászlóst Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője.
A szakember emlékeztetett: másfél éve a "GMO-mentes” jelölésről szóló rendelet első tervezetében a tárca már megpróbálkozott egy megengedőbb, 0,4 százalékos határérték bevezetésével a "GMO-mentes” termékekre vonatkozóan, de akkor ezt szakmai érvekkel sikerült módosítani 0,1 százalékra. Most úgy tűnik, bizonyos érdekkörök nyomására (például a Zászlós által is képviselt iparszerű mezőgazdasági lobbi, amelynek egyébiránt hatalmában áll az Európai Vegyianyag Ügynökség döntéseit is befolyásolni) még ennél is tovább mennének.
Tudtuk, hogy előbb-utóbb megnyitják a kiskapukat, mégis furcsa érzés amikor eljön ez a pillanat.