A májusban tragikus módon meghalt Zokni nevű gólya után felzúdult a sajtó és a közösségi média, változtatásokat követelve. Ám azóta is folyamatosak az áramütések, és egyes becslések szerint évente százhetvenezer védett madár pusztul el hasonló módon.
A problémát jól példázza, hogy Zokni halála után az E.ON ígéretet tett arra, hogy leszigeteli a Dömösön található 23 darab szigeteletlen villanyvezetéket, ám tudomásunk szerint a munkások mindössze hat oszlopnál végeztek el ilyen munkálatokat.
Egy 2008-as ígéretet rágunk
A veszélyhelyzet elhárítására a kormány és az energiaszolgáltatók is tettek már ígéreteket, méghozzá nem is most, hanem még az előző kormányzat alatt, 2008-ban, amikor létrehozták az „Akadálymentes égbolt” nevű együttműködési megállapodást.
Ennek keretében az energiaszolgáltatók vállalták, hogy 2020-ig minden veszélyes szakaszt átalakítanak. Ám ez aligha látszik megvalósíthatónak, hiszen az idő lassan lejárt, a vezetékek biztosítása viszont
alig 10-20 százalékos arányú a szolgáltatóknál,
tehát nehéz lenne elképzelni, hogy a maradék két-három év alatt hirtelen elérik a teljes készültséget.
Nyomásgyakorlás a háttérben
Tudomásunk szerint a nyomásgyakorlás tovább folytatódik. Nemrég Nunkovics Tibor, a Jobbik Komárom-Esztergom megyei 2-es számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje intézett Magyar Zoltán parlamenti képviselőn keresztül kérdést a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz az ügyben.
A kérdésben javaslatként szerepelt például, hogy az E.ON tavaly a külföldi tulajdonosnak 14 milliárd forint osztalékot fizetett ki, tehát nyugati minta alapján kötelezhetnék a szolgáltatót arra, hogy a nyereség bizonyos százalékát fejlesztésre, a légkábelek szigetelésére, a légvezetékek földkábelekre való cseréjére fordítsa. A dokumentum egyenesen úgy fogalmaz,
„balkáni állapotok uralkodnak Magyarországon a villamosvezetékek labirintusát tekintve, és ez tarthatatlan”
Válaszként Fónagy János államtitkár általános előírásokra és az „Akadálymentes égboltra” emlékeztetett, ám a jobbikos politikus szerint válasza „tartalmilag szinte teljesen megegyezik az E.ON PR-osztályának egy válaszlevelével, melyet civil szervezetek, ebben a témában fogalmazott levelére kaptak”. Ezért a kérdéseket a Nunkovics-Magyar páros ismét benyújtotta, ezúttal hangsúlyozottan Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, hátha most nem Fónagy államtitkárhoz dobják át a válaszadást.
Ezen túl a kérdéseket információink szerint elküldték Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek is, valamint közérdekű adatigénylést kapott a DÉMÁSZ, az E.ON, és az ELMŰ-ÉMÁSZ is többek között arra vonatkozóan, hogy a 2008-as megállapodás óta hány oszlopot tettek környezet-és állatvédelmi szempontból biztossá, pontosan melyek ezek, ez hány százalékos lefedettséget jelent, és 2020-ra meglesz-e a vállalt 100 százalékos fejlesztés.
Nunkovics Tibor egy közelmúltban írt Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, megoldást egyértelműan az jelentene,
„ha az állam jóval nagyobb nyomást gyakorolna a szolgáltatókra, akik vállalást is tettek az 'Akadálymentes Égbolt' elnevezésű együttműködésben. Jelenleg azonban a madárvédelem területén nem történik más a kormányzat részéről, mint a felelősség hárítása.”
Pont úgy, mint bármely más állatvédelmi kérdésben.