Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányülésről beszámolva a mai kormányinfón elmondta, Orbán Viktor a múlt heti uniós csúcsról tájékoztatta a kormánytagokat, főként a migráció kapcsán. Ezenfelül a kancelláriaminiszter több más témát is érintett.

"Migránsgettók"

Gulyás szavai szerint a kötelező kvótáról szóló jogszabálytervezet része, hogy évi tízezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni, be kellene őket engedni, nem zárt befogadó táborok létrehozásával - fogalmazott, hozzáfűzve:

ezek a táborok könnyen válhatnak "migránsgettókká".

Elmondta, az EU-s tervezet szintén tartalmazza, hogy a kérelmek mintegy negyedét, 28,3 százalékát Magyarországnak kéne elbírálni. Ennek szerinte nagyon komoly közbiztonsági, egészségügyi kockázata van.

Ez a déli határon húzódó kerítés lebontásával egyenértékű

- magyarázta Gulyás, aki szerint ezzel "meghívót" küldenek migránsok százezreinek, noha a vendégmunkások idehívásáról nem szólt.

A kancelláriaminiszter azt ígérte, mindent meg fognak tenni, hogy ez a "teljesen értelmetlen és őrült szabályozás" ne léphessen hatályba. Kitért rá, hogy Lengyelország miniszterelnöke hasonló állásponton van velük. Ugyanakkor elismerte, Olaszországnak az a nemzeti érdeke, hogy az ott tartózkodó "iszonyatos" számú migránst szétosszák a többi tagország között is.

Az EU elvárásokat támaszt

Gulyás arról is szólt, hogy az EU további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami 15-szöröse az éves magyar szja-bevételnek, a teljes éves állami költségvetés összege. Ebből ugyan csak töredéke jutna nekünk, de a kormány nem tudja elfogadni ebben a formájában - közölte, hozzátéve, hogy ebből 50 milliárdot szánnak Ukrajnának.

A miniszter kissé szűkszavúan jelezte, az Európai Bizottság számos vállalt kötelezettséget megfogalmaz a kormánnyal szemben, jelesül a helyreállítási alap kapcsán, az európai szemeszter (gazdasági kormányzás) vonatkozásában. Gulyás szerint számtalan elfogadhatatlan elvárás van. Magyarországnak például meg kell vizsgálni a családügyi, oktatási és egészségügyi kiadásokat, és ezeket el fogja a kormány végezni, de nem tervezik a támogatások megszüntetését - jelentette ki.

Tanárbéremelés a láthatáron?

"Az oktatásban a 2030-ig vállalt béremelés költségének mintegy 12-13 százalékát vállalhatná, vállalná el az Európai Unió. Hogyha eljutunk ide, akkor gyors, jelentős fizetésemelés lesz a pedagóguskar számára is: a bruttó 800 ezer forintot elérnék az átlag pedagógusbérek"

- ígérte 2025-re a kancelláriaminiszter, miközben a baloldalt emlegette, a napokban megszavazott státusztörvényt azonban szóba sem hozta.

Ennek a ciklusnak a végére, legkésőbb 2027 elejére pedig bruttó 1 millió forint fölött lehet egy pedagógus bére

- vetítette előre, megjegyezve, döntően hazai forrásból fedezve.

Energiakiadások

Gulyás Gergely arról a megjelent kormányhatározatról is beszélt, hogy a Rezsivédelmi Alap terhére 169 milliárd forintot csoportosítanak át az aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulásként, ebből 132 milliárd a kórházak, iskolák intézményeinek folyósított juttatás. Az egyházi fenntartók energetikai kompenzációja 11 milliárd, a nemzetiségi fenntartóké 1 milliárd forint, és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában álló klinikáké 25 milliárd forint.

(Címlapkép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. július 6-án. MTI/Máthé Zoltán)