A „Legyünk mi a változás!” néven meghirdetett demonstrációt az Egységes Diákfront, az aHang civil szervezet és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azzal a céllal szervezte, hogy jelezzék,

a státusztörvény megszavazása, vagy a 7IGEN-es oktatási népszavazásuk elé gördített akadályok sem állíthatják meg a résztvevőket.

A népszavazási kezdeményezésükhöz 200 ezer aláírást kell összegyűjteniük a következő hónapokban.

Ma reggel a Jobbik-Konzervatívok képviselői is tiltakoztak a státusztörvény ellen a Villányi úti Klebelsberg Kuno-emlékmű előtt, ahol koszorút helyeztek el az oktatás jelenlegi siralmas helyzetére utalva. Ander Balázs úgy fogalmazott, hogy a kormány az oktatáspolitika cselédjeiként tekint a pedagógusokra, ezzel a törvénytervezettel is.

Döntött a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség

Mindeközben - ahogy az várható volt - délelőtt

megszavazta a státusztörvényt a kormánypárti többség az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

136 szavazattal, 58 ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a kétharmad a pedagógusi életpályamodellről szóló törvényt, vagyis a magyarországi tanárok közalkalmazotti státuszának a megváltoztatását.

A most átvitt törvény értelmében

⚫ 4 után 6 hónapra nőne a próbaidő, amely alatt a tanárokat indoklás nélkül el lehet bocsátani,

⚫ 60-ról 80-ra emelkedik a elrendelhető helyettesítő órák száma,

⚫ bevezetik az iskolában eltöltendő 33-40 óra kötetlen jelenlét szabályát,

⚫ 60 napra csökken a felmentési idő, de ha a tanár mond fel, 2 helyett 3 hónapra életbe lép a úgynevezett „lemondási idő”,

⚫ meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják megtartani előre nem látható okból a 180 tanítási napot, és

⚫ a pedagógusokat szükség esetén áthelyezhetik a tankerület egyik iskolájából a másikba.

A most megszavazott státusztörvény 2024. január 1-től lép hatályba.

Emlékezetes, pár hete maratoni vitát tartottak a pedagógusok státusztörvényéről a parlamentben. Ez idő alatt szintén tanárok, diákok és szülők demonstráltak a törvénytervezet ellen a Kossuth téren.

(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)