Az Európai Unió Bíróságának szerdai ítélete olyan új eszközt adott az EU kezébe, amely a jogállamiság elveire alapozva megvédi az uniós költségvetést, biztosítva, hogy az adófizetők pénze oda kerüljön, ahova kell - jelentette ki Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
Az európai bizottsági tag abban a vitában szólalt fel, amelyet annak kapcsán szervezett az EP, hogy az uniós bíróság szerdán - Magyarország és Lengyelország keresetét elutasítva - úgy ítélte meg, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló, a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet megfelelő jogalapon fogadta el az EP és a Tanács.
Hahn elmondta, hogy az Európai Bizottságnak még elemeznie kell a bíróság ítéletét, de a rendelet alkalmazásának elindítását hamarosan véglegesíti a testület.
"Nem tehettünk engedményeket, amikor az EU alapértékeiről és pénzügyi érdekeiről van szó, az összes erőfeszítésünket a felmerülő problémák megoldására kell koncentrálnunk"
- hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet immáron része lett az uniós eszköztárnak, amely a 7-es cikk szerint eljárással, a kötelezettségszegési eljárásokkal vagy a jogállamisági jelentéssel együtt a jogállam megóvását és a pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépést erősíti.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: "Az EP baloldali többsége úgy ünnepli a szerdai ítéletet, mintha az az európai együttműködés fényes sikere lenne, miközben a valóság az, hogy ez a döntés zsákutcába vezet".
A magyar képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy "az állítólag független Európai Bíróság is partnerré vált egy föderális, központosított Európa létrehozásában".
Hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart a józan ész politikája mellett. "Meg fogjuk védeni a határainkat, meg fogjuk védeni a gyerekeinket, meg fogjuk védeni az életmódunkat, akkor is, ha Önöknek ez nem tetszik" - fűzte hozzá felszólalásában.
Cseh Katalin, a Momentum képviselője beszédében felhívta a figyelmet: "a magyar kormány azzal magyarázza az uniós bíróság szerdai döntését, hogy Brüsszel Magyarországot bünteti a gyermekvédelmi törvény miatt, és az LMBTQ-lobbival együtt az a célja, hogy a magyar gyermekeknek ártson".
"Márpedig - tette hozzá - az ítéletnek ugyanúgy nincs köze a homofób magyar törvényhez, mint annak a gyermekvédelemhez, hanem inkább Orbán toxikus populista politikai brandje van a célpontban."
Cseh Katalin kiemelte, hogy az Európai Parlament, különösen a Renew pártfrakció kiemelkedő szerepet játszott a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet létrehozásában, azonban az Európai Bizottság még mindig kivár a mechanizmussal kapcsolatos iránymutatások kibocsátásával. "Ez nagyon aggasztó" - húzta alá, felszólítva az unió végrehajtó testületét, hogy azonnal kezdje meg a rendelet alkalmazását.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője szerint nevetséges az, hogy a magyar kormány a bírósági határozottal kapcsolatban, hogy "ismét összefonódást lát a LMBTQ-lobbi és a Soros-szervezetek között". Ő is elégedetlenségét fejezte ki, amiért az Európai Bizottság továbbra is vonakodik a rendelet alkalmazásának megkezdésétől.
(MTI nyomán)