Gyöngyösi: Oroszország döntőbíró lett, Európa pedig kiszorult a kaukázusi térségből, igazán kár érte

Gyöngyösi: Oroszország döntőbíró lett, Európa pedig kiszorult a kaukázusi térségből, igazán kár érte
Béke lesz végre Karabahban?

- ezzel a felütéssel közölt elemzést az azeri-örmény konfliktusról Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a Facebook-oldalán.

Béke lesz végre Karabahban? – Azerbajdzsán katonai győzelme és az orosz közvetítéssel megszületett fegyverszünet révén...

Közzétette: Gyöngyösi Márton – 2020. november 10., kedd

A politikus ebben többek között felidézte, a Jobbik még 2011-ben, Magyarország uniós soros elnökségének javasolta, hogy szenteljünk nagyobb figyelmet az azerbajdzsáni–örmény konfliktus rendezésének, hiszen az bármikor robbanhat, újabb tízezrek életét veszélyeztetve. Kár, hogy a nemzetközi közösség határozatokon kívül nem tett ennek érdekében semmit és megvárta, míg valóban kirobban a háború - teszi hozzá, hangsúlyozva: Örményország és a karabahi örmény szakadárok harminc éven át semmiféle hajlandóságot sem mutattak a megegyezésre, és erre nem is próbálta meg rávenni őket senki. Az időközben gazdaságilag és katonailag megerősödő Azerbajdzsán pedig most erőszakkal szerzett érvényt jogainak. Szerencse, hogy a vérontást még azelőtt sikerült leállítani és fegyverszünetet kötni, mielőtt az még súlyosabb áldozatokkal járt volna - fogalmazott Gyöngyösi.

"Ha azonban eddig azt mondtuk, hogy a nemzetközi jog előírásait az első karabahi háborút megnyerő örmény félen kellett számon kérni, Azerbajdzsán óriási győzelme után fontosnak tartom leszögezni, hogy a győzelemmel felelősség is jár"

- hangsúlyozta a Jobbik elnökhelyettese. 

Értékelése szerint Azerbajdzsán megszállt területei jórészét visszaszerezte és a tárgyalóasztal mellett egyezséget kötött, amelynek része az is, hogy ahogyan a harminc éve elűzött azeriek, úgy a mostani harcok során elmenekült karabahi örmények is visszatérhetnek otthonaikba. Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán része, ám kulturálisan éppen annyira tartozik az örményekhez, mint az azeriekhez. A konfliktus békés rendezéséhez elengedhetetlen, hogy Azerbajdzsán tiszteletben tartsa a területén élő örmények nyelvi, vallási és nemzetiségi jogait.

"A jogot tiszteletben tartó emberként úgy gondolom, hogy Azerbajdzsánnak joga van a saját területe fölötti szuverenitáshoz, ugyanakkor európaiként és keresztényként is meggyőződésem, hogy a karabahi örményeknek pedig joguk van megmaradni szülőföldjükön és szabadon ápolni kultúrájukat. A Jobbik a kezdetektől fogva ezt az álláspontot képviselte"

- írta.

Míg az éjszaka aláírt fegyverszüneti egyezmény Azerbajdzsánnak győzelmet jelent, Örményországnak pedig egy esélyt nemzetközi helyzete normalizálására,

Oroszországnak óriási stratégiai és politikai siker. Ők ugyanis ismét döntőbírákként és ellenőrző erőként jelenhetnek meg a térségben, megerősítve befolyásukat

- figyelmeztetett az EP-képviselő, és hangsúlyozta azt is:

"mindez a nyugati diplomácia sikertelensége is: be kell látnunk, hogy Európa sem segítséget, sem perspektívát nem tudott adni a konfliktusban érintett feleknek, így most ismét kimaradunk abból, hogy ott lehessünk egy a közvetlen határainknál zajló konfliktus rendezésénél".

Gyöngyösi Márton szerint ez egyrészt abból fakadt, hogy sokan végletesen félreértették az azeri–örmény konfliktus természetét és valamiféle civilizációs összecsapást vagy vallásháborút akartak belelátni két szomszédos nép ellentétébe, míg mások inkább a Törökországhoz és Oroszországhoz való viszony alapján próbáltak eligazodni a kaukázusi nemzetek kicsit sem egyszerű ügyeiben.

A sok téves helyzetértékelés és az ismeretek hiányából adódó vita és cinikus félrenézés pedig oda vezetett, hogy Európa ahelyett, hogy felmutatta volna saját képességeit és befolyását, csak még jobban kiszorult a kaukázusi térségből. Igazán kár érte

- tette hozzá.