„Önmagában már azt is nagyra kell értékelni, hogy a szabadkereskedelmi szerződések hosszú évtizedek óta zajló vitájában végre láthatunk olyan bátor, kiegyensúlyozott, kritikai észrevételeket is, mint a mostani két jelentésben”
– jelentette ki az Alfahírnek Gyöngyösi Márton. Emlékeztetett rá, hogy korábban kizárólag az egyezmények pozitív hatásait sulykoló, egyoldalú propagandát lehetett hallani, amelyek a várható gazdasági növekedést, a munkanélküliség csökkenését vizionálták a vámok és korlátozások eltörlése, a sztenderdek harmonizálása következményeként. Hozzátette, bár kétségtelenül pozitív elmozdulás észlelhető a beruházásvédelmi rendszerek terén, de továbbra is úgy érzi, hogy erősen sérül a nemzetállami szuverenitás.
„Meggyőződésem, hogy semmi szükség nincs beruházásvédelmi rendszerekre a TTIP vagy a CETA esetében, hiszen mind az USA, mind Kanada, valamint az EU minden tagállama szofisztikált jogszabályi háttérrel, jogállami struktúrával rendelkezik”
– mondta lapunknak Gyöngyösi Márton.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke rámutatott: eredetileg a beruházásvédelmi rendszereket arra az esetre találták ki, amikor a befektetőnek egy fejlődő, nem megfelelő jogrendszerrel rendelkező államban jogi garanciákat kellett nyújtani a befektetései védelmében (pl instabil állam, kiszámíthatatlan jogi szabályozással, jogrendszerrel). „Erre Európában nincs szükség” – szögezte le.
Megjegyezte: életveszélyes a sztenderdek harmonizálására törekedni azzal az Egyesült Államokkal, amely a globalizáció negatív környezeti hatásait kiküszöbölni kívánó nemzetközi egyezmények egyikét sem ratifikálta (Kiotó, Bazel, Stockholm), és amely a hormonkezelést, illetve a GMO-t elfogadott technológiaként elismeri.
Arra is kitért, hogy az egyezmények tárgyalásának folyamatát az átláthatatlanság és titkolózás árnyékolja be, ami teljesen antidemokratikus, továbbá felveti a korrupció, valamint a háttéralkuk lehetőségét.