A parlament honlapján olvasható jogszabály-módosítás - amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának több elmarasztaló ítélete indokol - a férőhely-bővítési programot egészíti ki.
A tárcavezető a reintegrációs őrizet alkalmazási körének kiterjesztését indítványozza, azaz az elítéltek korábbinál szélesebb körét vonnák be a kedvezménybe, emellett hosszabb lehet az ott tölthető idő.
Ilyenkor a rabokat nyomkövetővel ellátva, gyakorlatilag szabadon engedik.
Trócsányi László indoklása szerint ezzel csökkenthető a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben töltött időtartam, ami hozzájárul a telítettség részbeni enyhítéséhez.
Új elem a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti panasz, amit a bv-intézet parancsnokánál lehet tenni. Amennyiben alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeket tapasztalnak, akkor egyebek mellett más zárkába helyezhetik át az elítéltet, vagy több szabad levegőn tartózkodást engedélyezhetnek neki, illetve megnövelhetik az egyes kapcsolattartási formák gyakoriságát vagy hosszát. A változtatás megnyitja a lehetőséget az elítélt átszállítására egy másik intézetbe.
Meg lehet gazdagodni a sitten
Trócsányi László egyúttal egy új kártalanítási eljárást vezetne be, amely arányban állna a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel. A pénzbeli kártalanítás mértékét a büntetés-végrehajtási bíró határozná meg.
A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után járna, és 1500-2000 forintot tenne ki. Ezzel gyakorlatilag elébe mennének az Emberi Jogok Európai Bírósága által bevett joggyakorlatnak, ami miatt az utóbbi években több száz millió forintot kellett a magyar államnak a fogvatartottak részére kifizetnie.
Az elhelyezési körülményekkel összefüggő módosítások 2017. január 1-jén lépnének hatályba.
Folyamatos enyhülés
A kormány már 2012-ben is tett lépéseket, melyek következtében kevesebb bűnelkövető került rácsok mögé, igaz, ekkor még nem a börtönök túlzsúfoltsága volt az elsődleges ok, hanem a bűnügyi statisztikák manipulálása. Ekkor emelték 20 ezer forintról 50 ezer forintra a szabálysértési értékhatárt, így például számos lopás, ami korábban bűncselekmény volt, később már csak szabálysértés lett.
Ezzel javultak a statisztikák, a bűnelkövetők pedig megúszták a börtönt, hiszen a szabálysértések utáni gyenge szankciók már sokkal kedvezőbbek számukra, mintha jogi szempontból is bűncselekményt követtek volna el.