A Gyurcsány-kormány titkosszolgálata beeresztette az orosz titkosszolgálatot

A Gyurcsány-kormány titkosszolgálata beeresztette az orosz titkosszolgálatot

Hátborzongatóan súlyos ügy.

Gyurcsány Ferenc kormányzása idején, 2007 elején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetője beengedte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) embereit, hogy a magyar titkosszolgálat munkatársain hazugságvizsgálatot végezzenek el, és így szűrjék ki a Fidesszel kapcsolatban álló munkatársakat. A Válasz Online ezt a kémügy titkosítás alól feloldott dokumentumai alapján írta meg. A gyurcsányista Demokratikus Koalíció a hvg.hu-nak közleményben reagált a Válasz Online cikkére.

A megszüntetett Heti Válasz volt munkatársai által alapított független Válasz Online arról írt: a Gyurcsány-kormány lépéseket kívánt tenni amiatt, hogy titkos információk szivárogtak ki a Fideszhez. Az orosz FSZB helyettes-vezetője ehhez a „segítségét” ajánlotta fel. Az ügyészségi vádirat szerint az akkori titokminiszter, Szilvásy György és az NBH vezetője, Galambos Lajos egyeztetett az orosz titkosszolgálati vezetővel.

Az iratokból az olvasható ki, hogy Galambos az NBH egyik pszichológusát utasította, működjön együtt az EU-s bolgár szakembereknek álcázott orosz titkosszolgákkal, akikkel hazugságvizsgálatot végeztek a magyar szakszolgálat emberein.

„A behatolást segítő magánvállalkozás anno Gyurcsány Ferenc anyósának környezetében, az Apró család kvázi társvállalkozásaként alakult. Az 1990-es évek közepén az a – Zömök becenéven emlegetett – Gyimesi György indította el a bizniszt, aki az ántivilágban a Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségénél osztályvezetőtársa és barátja volt ifjabb Apró Antalnak”

– írta a Válasz Online.

Az NBH élén Galambost követő Laborc István, amint értesült az esetről, belső vizsgálatot rendelt el, és tájékoztatta Szilvásy Györgyöt is.

A vizsgálat összegzése szerint Galambos tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott az NBH-nak, és a magyar-amerikai viszonyt is megmérgezte.

Felelősségre vonás azonban nem történt az ügyben.

Szilvásy György tagadta az orosz titkosszolgálati vezetővel való találkozó tényét, illetve azt is, hogy hazugságvizsgálatot kért volna.

A Válasz Online emlékeztetett rá, hogy kormányzása idején, Gyurcsány Ferenc szoros kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal, akivel többször is találkozott. Az orosz elnök a Nyugatnak példaként mutatta fel az orosz-magyar kapcsolatokat.

„Ez a cikk nem született volna meg, ha azt érzékeljük, hogy a magyar nyilvánosság és a politikai elit bármiféle érdemi következtetést le akar vonni az úgynevezett kémügy – titkosítás alól nemrég feloldott – irataiból. Ám sem az ellenzék, sem a kormánypárt nem rugózik visszatérően a témán. Előbbi nyilván azért, mert a múlt felhánytorgatása újra kijjebb rekesztené a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíciót a bimbódzó összefogásból. A Fidesz környéke pedig alighanem azért hallgat, mert a történet érinti Oroszországot, illetve a mai hatalom által (is) kiemelt partnerként kezelt Vlagyimir Putyint”

- írta a Válasz Online.

A hvg.hu-hoz a Demokratikus Koalíció reagáló közleményt juttatott el, ebben a következő áll:

„Az úgynevezett kémperben három egymástól független bírói tanács hozott ítéletet. Mindhárom, most már jogerős ítélet azt állapította meg, hogy az ügyészség vádjai megalapozatlanok és a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. Tekintettel arra, hogy az eljárás mindvégig titkos volt, és az ügyészség külön eljárásban tette nyilvánossá vádiratát, ezzel szemben a bírósági ítélet és annak indokló része nem nyilvános, ezért a közvélemény nem tudhatja, hogy a bíróság miért nem tartotta megalapozottnak a vádakat. De a tény jól ismert, a bíróság szerint a vádlottak az ügyészség által terhükre rótt cselekményeket nem követték el, illetve amit tettek, azt a büntető jog nem üldözi, nem bünteti.”
 

 

Frissítés (18:50):

Gyurcsány Ferenc levélben kereste meg a Válasz Online szerkesztőségét, részben a Demokratikus Koalíció közleményének tartalmát ismételte meg. A volt miniszterelnök, pártelnök azt írta, „méltatlan” a cikk szerzőjéhez és a Válasz Online-hoz is, hogy „elhallgatta”: a bíróság a kémper vádjait jogerősen elutasította.

„Ami pedig a drámaian megroppan nyugati szövetségesi rendszerünket illeti, javaslom, hogy tekintsék át miniszterelnökségem idején megvalósult legmagasabb szintű kétoldalú tárgyalások sorozatát, és gyorsan meg fogják érteni, hogy az általunk követett külpolitika nemcsak, hogy nem rombolta szövetségesi rendszerünket, hanem a legszélesebb körű elismerést szerzett. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke mellett szinte nincs olyan befolyásos európai miniszterelnök, államfő, nem egy esetben király, aki ne fogadott volna, vagy ne látogatott volna hazánkba annak idején. Ha a jelenlegi kormány csak fele ilyen elismerésben részesülne, akkor nem itt tartanánk”

- fogalmazott levelében (a teljes szöveget ITT olvashatja) Gyurcsány Ferenc.

A Válasz Online egyébként a volt miniszterelnök megkeresése kapcsán megjegyezte,

„ami biztos: Gyurcsány Ferenc idején EU-s szakembereknek álcázott moszkvai titkosszolgákat engedtek be a magyar nemzetbiztonság központi objektumába (és erről az amerikai társszervek is értesültek), továbbá orosz érdekkörbe tolták a legstratégiaibb hazai vállalat, a Mol egy részét.”