Azt is elmondta, hogy a 2006. október 23-án elkövetett rendőri brutalitás nem büntetőjogi természetű. A volt miniszterelnök tanúként a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt egykori rendőri vezetők büntetőperében tett tanúvallomást a Fővárosi Törvényszéken kedden.
Bene László egykori országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és más egykori magas rangú rendőr parancsnokokat elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztásával vádolja az ügyészség. A vádlottak többnyire tagadják bűnösségüket.
„Ha tetszik, utasítást adtam”
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 2006. szeptember 18-án éjjel a Szabadság téri tévészékház megtámadásakor felhívta Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettest, és azt "a kérést, ha tetszik utasítást" adta a tábornoknak, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel védje a közrendet, közbiztonságot, a középületeket, így a tévészékházat is.
A volt kormányfő elmondta: szeptember 19-én kora hajnalban Szabadfi Árpád telefonon közölte vele, hogy nem sikerült megvédeni a tévészékházat. Reggel a nemzetbiztonsági kabinet ülést tartott, ahol a rendőrség vezetői azt kérték a kormánytól, adjon pénzt a túlórák kifizetésére, egy bevetési központra és technikai eszközökre, védőfelszerelésre.
Gyurcsány és a „független” bizottság
Arra a kérdésre, érdekelte-e, hogy a rendőrök miért nem tudták megvédeni a tévészékházat, a volt miniszterelnök úgy reagált: független testületre, a Gönczöl-bizottságra bízták a vizsgálatot. Ekkor a bíró megjegyezte, hogy annak a testületnek a függetlenségét egyes tanúk - például Balsai István volt fideszes politikus - megkérdőjelezték, mondván hogy állami alkalmazottak is voltak a bizottságban. Mire Gyurcsány Ferenc úgy reagált: még bízik abban, hogy szétválasztható az állami szolgálat és a pártkötődés.
A járókelők összeverése csupán szakmai hiba
Arra a felvetésre, miért maradtak el a felelősségre vonások, holott a sajtó még azt is szóvá tette, hogy azonosító nélküli rendőrök békés állampolgárokat indokolatlanul bántalmaztak, a volt kormányfő arról beszélt: a Gönczöl-bizottság szakmai hibákat állapított meg, amelyek azonban nem feltétlenül büntetőjogi természetűek. Megjegyezte továbbá, hogy egyetértett azzal a megállapítással, amely szerint az intézkedő rendőrökre kell azonosító szám.
Izraeli kommandósok vagy Orbán?
Az úgynevezett WikiLeaks-iratokra - 2006 óta az interneten milliós nagyságrendben közzétett, különböző országokból származó kormányzati és más dokumentumokra - hivatkozva a bíró felvetette, hogy akkoriban azonosító nélküli izraeli kommandósok, ügynökök voltak a magyar fővárosban. A tanú erről nem hallott, de felhívta a figyelmet azokra a szintén a WikiLeaks-iratok között megismerhető, a budapesti amerikai nagykövetségről az Egyesült Államok külügyminisztériumának küldött diplomáciai iratokra, amelyek szerint az akkor ellenzéki Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közvetlenül kötődő körök vannak az utcai események mögött.
Koncepciós perek és példátlan erőszak
A 2006-os őszi események során a rendőrség százával állított elő és tartott fogva jogellenesen demonstrálókat. Sajnálatosan az ügyészség és a bíróság is asszisztált a jogsértésekhez. Csupán rendőri vallomásokra alapozva tucatszám küldték előzetes letartóztatásba az előállítottakat.
2006. október 23-án számos, mindenfajta demokratikus formát áthágó brutális esetre is sor került. A rendőrség által letartóztatott személyeket több esetben még akkor is bántalmazták, amikor már meg voltak bilincselve. Volt, akinek az ujját is eltörték, továbbá egy rebiszes alegysége hajtotta ki és verte véresre a Blaha Söröző vendégeit is.
A verések a kőbányai rendőrkapitányság épületében is folytatódtak. Az előzetesben falhoz állították, térdepeltették, szidalmazták, meztelenre vetkőztették a gyanúsítottakat.
A későbbi felelősségre vonások alkalmával a legtöbb esetben csak az alacsonyabb beosztású rendőrök kerültek a vádlottak padjára. Több esetben egyértelművé vált, hogy a rendőrök egy része hamisan tanúskodott. A Gaudi-Nagy Tamás által vezetett Civil Jogász Bizottság számos esetben látta el a koncepciós eljárás alá vont személyek védelmét, továbbá könyv formájában is beszámoltak az emberi jogi jogsértésekről.